Az információhordozók változatos használata földrajzórán
A kerettantervet és az új 7. osztályos tankönyvet nézegetve azt kellett megállapítanom, hogy
igen kevés az az ismeretanyag, amit a diákok a témáról, nevezetesen a sarkvidékekről
tanulhatnak. Ez a kevés tudásanyag is rendkívül tömören van megfogalmazva, s nem vagyok
benne biztos, hogy a tankönyvi szöveg elég ahhoz, hogy felkeltse a diákok figyelmét (az
egyébként igen érdekes) téma iránt.
Alapvető célom az volt, hogy a lehető legkevesebb tanári magyarázattal ismerjük meg a
sarkvidékeket, s a diákok elsődlegesen a különféle információhordozókból tegyenek szert
tudásra és alakítsanak ki véleményt e tájakról. Mindezt úgy, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a
térséget érintő különféle problémákra úgy, mint például a klímaváltozás s annak
következményei. Igyekeztem olyan szövegeket találni, amikben tömören és lényegre törően
vannak megfogalmazva a kerettanterv által is leírt problémák, fogalmak (lásd fiktív újság).
Nem az volt a célom, hogy minden fogalmat leírva lássanak, hanem az, hogy a fogalmakat
fel-felvillantva megtanulják értelmezni azokat a szövegkörnyezet segítségével.
A kulcskompetenciák közül a legnagyobb hangsúlyt a hatékony, önálló tanulásra fektettem,
hiszen gyakorlatilag az egész órát igyekeztem úgy felépíteni, hogy a diákoké legyen a
főszerep. A szöveg- és képértelmezős feladatok alapvetően az anyanyelvi kommunikációt
hivatottak fejleszteni, de az órán helyet kap a digitális, valamint természetesen a
természettudományos és technikai kompetencia is. Mindezek fejlesztését az óratervben
megjelenő különféle információs eszközökkel próbáltam megvalósítani, úgy, hogy a diákok
korosztályához megfelelően alkalmazkodó szövegeket, képeket kerestem az interneten s
ebből szerkesztettem meg az „ICE fantázianévre hallgató tudományos újságot”.
Az óravázlatért kattints ide,
A kép forrása.
