Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon - projektfeladat

A kép szerkesztéséhez felhasznált képek forrása: 1., 2.  (saját szerk.)

Évfolyam: 10-11.

Munkaforma: csoportmunka - 3-4 fős csoportok

A feladatot az ismeretek elmélyítéséhez javaslom.

Filmtrailer, akciófilm, dokumentumfilm, reklámfilm, plakát, poszter: néhány választható feladat. 

Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Görgei Artúr: néhány történelmi szereplő a 19. századból.

Kamera, vágóprogram, egy-egy korszakot idéző tárgy, A/3-as lap, színes ceruza: néhány szükséges eszköz.

Tehetséges és kreatív tanulók.

A tizenegyedikes diákjaim egy tizenkét feladatból álló listát kaptak, amelyből kedvükre választhatták ki az(oka)t a feladato(ka)t, amikhez a leginkább kedvük volt. Voltak könnyebb, illetve nehezebb feladatok is, ám mindegyik valamilyen 19. századi személyhez vagy eseményhez kapcsolódott. A feladatokkal - a nehézségük alapján - eltérő mennyiségű pontot tudtak szerezni.

A projektfeladatot tartalmazó PDF dokumentum IDE, a projektmunkához kapcsolódó segítő kérdések pedig IDE kattintva tölthetők le.

Ebben a bejegyzésben két olyan videófilmet is bemutatok, amelyet a Vörösmarty Mihály Gimnázium élsportoló és drámás diákjai készítettetek. 

Az első videó Széchenyi István Naplója alapján készült: a feladat egy dokumentumfilm elkészítése volt a műből származó szemelvényeket felhasználva. Az alkotók: Dányi Barnabás, Hornácsik Lili, Reményi Benedek, Schidlik Ádám.

A második videó témája a Széchenyi-Kossuth-vita: a feladat egy filmtrailer elkészítése volt egy készülő mozifilmhez, az alábbi kifejezéseket is felhasználva: liberális, modor, nemzetiségek. Az alkotók: Ferencz Zétény, Homonnai Mirabella, Keresztes Emma. 

Netflix Font - Szöveg generálása Netflix betűtípussal. 

A tanulók (és a szüleik) hozzájárultak a videók közzétételéhez.

Abszurd történelmi szituációk

Évfolyam: 11.

Munkaforma: csoportmunka - 3 fős csoportok

A feladatot tanév eleji/tanév végi ismétléshez javaslom.

Feladatleírás: A tanulók három fős csoportokban dolgoznak. Az első csoport húz egy kártyalapot, majd elvonul megbeszélni a kártyán található szituációt, amit el kell majd játszaniuk az osztálytársaik előtt. A felkészülésre 3 perc áll rendelkezésre. Az osztálytársak feladata, hogy kitalálják a látott jelenetből, hogy az melyik történelmi korszakkal kapcsolatos, kiről szól a szituáció és miért tekinthető abszurdnak. Amelyik csoport először kitalálja a jó válaszokat, megszerzi a kártyalapot és húzhat egy újat, ami egy új szituációt tartalmaz. A játék addig játszható, amíg az összes kártya (18 lap) el nem fogy. A játék végén minden kártya egy pontot ér, kivéve azokat, amelyiken emoji/kép található, mert azok két pontot érnek. A csoportok összeszámolják a kártyáikat: a legtöbb pontszámot szerző csoport nyer. 

Azokat a kifejezéseket, amelyek a kártyákon félkövér betűkkel szerepelnek nem lehet kimondani az egyes jelenetekben. 

A JOKER kártyalapok kihúzása esetében a tanulók maguk találnak ki egy abszurd szituációt a közösen tanult történelmi események alapján, és azt kell eljátszaniuk a többieknek. Ezek a kártyalapok három-három pontot érnek. 

BÓNUSZ JÁTÉK: A kártyák hátoldalán egy-egy részlet található a Halászbástya (budai Vár) közelében található Szent István-szobor fényképéről. Amennyiben az összes kártyalap gazdára talált és a tanulók összeszámolták a pontszámaikat, a kártyákat közösen összeilleszthetik. Amelyik csoport először kitalálja, hogy kit ábrázol a szobor és az hol található, további öt pontot kap.

A szituációkat tartalmazó PDF dokumentumot IDE kattintva érheted el. 

Tipp a nyomtatáshoz: A letöltött dokumentumot kétoldalasan nyomtassuk ki, majd lamináljuk azt. Ezt követően vonalzó és sniccer segítségével vágjuk ki a kártyákat. 

A játék kártyalapjai

A kártyák hátoldalán található kép forrása. 

A földrajz és a történelem tantárgyak kapcsolata

A kép forrása.

Seres Zoltán (2021). A földrajz és a történelem tantárgyak kapcsolata a köznevelési rendszer 7–10. évfolyamain. GeoMetodika 5(3), 35–56. DOI: 10.26888/GEOMET.2021.5.3.3

A tanulmány a képre kattintva érhető el.

A tanulmány angol nyelvű absztraktja: This paper reviews the connection between geography and history within the education system of Hungary and uses documentary analysis to examine the 2020 curricula of the two subjects, with a particular focus on the frame curricula. Based on these documents, it can be concluded that – e. g. due to the curricular structure and the reduction of the number of classes – it is rather difficult to synthesise and integrate the two subjects, however, not impossible. The study presents the links between the two subjects in three major groups and makes methodological recommendations for teachers.

Majd akkor megyünk át a hídon...

A kép forrása. 

Seres Zoltán (2021). Majd akkor megyünk át a hídon... – A 2020-ban megjelent tantervi szabályozók hatása a földrajz tantárgyra és a természettudományokra. Iskolakultúra 31(5), 108-124. 

A tanulmány a képre kattintva érhető el. 

Absztrakt: A 2020-ban módosított Nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek jelentős változásokat eredményeztek a Természettudomány és földrajz műveltségi területbe tartozó tantárgyak esetében. A műveltségi területhez kötődő valamennyi tantárgynak – biológia, fizika, földrajz, kémia – csökkent a középiskolai (gimnáziumi) óraszáma, emellett ezek tanulása-tanítása befejeződik a 10. évfolyam végén. A 11. évfolyamon azonban lehetőség van  heti  két  órában  egy  természettudományos  tantárgy  tanítására.  A  tanulmány  röviden  bemutatja  a  földrajz  köznevelési rendszerben betöltött különleges szerepét, ami a tantárgy kettős – integráló és szintetizáló – jellegéből fakad. A szerző ezt követően azt vizsgálja, hogy a 2020-ban módosított Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek milyen hatásai lehetnek a földrajz tantárgy és a természettudományok középiskolai tanulására-tanítására.  Felvázolja  a  szerinte  problémásnak  tartott  részeket  –  pl.  óraszámcsökkentés,  új  tankönyvek,  tananyagelrendezés –, de a változások esetleges pozitív hozadékait is kiemeli. Emellett lehetséges megoldási javaslatokat is megfogalmaz a műveltségi területbe tartozó tantárgyak eredményes oktatása érdekében, nagy hangsúlyt helyezve a tantárgyközi kapcsolódásokra és a tantárgyi integrációra. A tanulmány röviden bemutatja az új természettudományos tantárgyban rejlő lehetőségeket is. Ezek fókuszában a fenntarthatóság pedagógiája, valamint a környezeti szemléletformálás áll, amely fogalmak a tantervi szabályozók kiemelten fontos részeként jelennek meg. A tanulmány szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy a köznevelési rendszerben bekövetkezett változások miatt különösen felértékelődik a pedagógusok szerepe. 

A korfa árnyékában

A kép forrása.

A korfa (population pyramid) a népesség korösszetételét és nembeli összetételét ábrázoló összetett diagram, aminek jobb oldala a nők, bal oldala a férfiak számát vagy százalékos arányát mutatja az egyes korcsoportokban (forrás). A korfáról leolvashatók a népességszámot befolyásoló történelmi események, az ezek eredményeként kialakult jelenlegi állapot, sőt előrejelzést is nyújthat a közeljövő várható fejleményeiről. 

A korfa pillanatképet mutat a társadalom aktuális összetételéről; annak többféle alakja lehet, amely sokat elárul az adott terület (pl. ország) népesedési folyamatairól. Megkülönböztethetünk piramis alakú korfát, harang és méhkas alakú korfát, de urna és koporsó alakú korfát is. 

*

Amikor ezt a témát tanítottam, nagyon sokat keresgéltem az interneten és a könyvtárban, hogy van-e esetleg valahol olyan ábrázolás, amin egyértelműen tetten érhető az egyes korfák elnevezéséből fakadó alakja. Nem találtam ilyet, de nem estem kétségbe. Szerettem volna, ha a tanulók is látják a méhkas alaknál a méhkast, a piramisnál pedig a piramist. Megkérdeztem egy kedves diákomat, hogy tudna-e esetleg készíteni olyan demonstrációs eszközt, amellyel ezt a jövőben kiválóan tudom szemléltetni. A kivitelezés minden előzetes elképzelésemet felülmúlta, Szilvi három korfát is készített, mindhármat A/3-as méretben úgy, hogy az egyes lapok egyik oldalán egy-egy klasszikus korfa, míg a másik oldalán az adott korfához kapcsolódó illusztráció található. Az időtállóságról is gondoskodott, hiszen mindegyiket ráragasztotta egy kartonlapra, hogy elviseljék a jövőben azt, hogy rengeteget lesznek használva. Ebben a bejegyzésben ezeket a nagyszerű didaktikai eszközöket szeretném bemutatni! 

Piramis alakú korfa (nagy valószínűséggel [még] gyarapodó népesség)

Jellemzők

- Fiatalos korszerkezet, gyorsan növekvő népességszám

- Magas a 15 évnél fiatalabbak aránya, de csak kevesen érik meg az időskort

- A fejlődő gazdaságú (pl. Kenya, Niger) országokra jellemző

Méhkas alakú korfa (stabilizált, stagnáló népességszámú társadalom)

Jellemzők

- Egyensúlyban van a születések és a halálozások száma

- A fiatal és az idős korú népesség aránya kiegyenlített

- A nagy természetes szaporodású fejlett gazdaságú országokra (pl. USA, Ausztrália) jellemző

Koporsó alakú korfa (fogyó népesség)

Jellemzők

- Alacsony születésszám

- A fiatalok aránya gyorsan csökken, a 65 év feletti népesség aránya növekszik

- Fejlett gazdaságú országokra (pl. Németország, Japán) jellemző

A fenti korfa esetében az alkotó egy kis plusz dolgot is csempészett az illusztrációba, ugyanis a koporsó kinyitható. 

Források

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_10/lecke_01_002

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-FOL09TB__teljes.pdf 

http://geogo.elte.hu/images/Foldrajzi_fogalomtar.pdf 

A korfákat és az illusztrációkat Szabó Szilvia Ágnes készítette, óriási köszönet érte!

 

Globális problémák

A kép forrása. 

Kulcsszavak: térkép, műholdfelvétel, globális klímaváltozás, globális probléma, természetvédelem, természeti katasztrófa, földrajzi övezetesség

Munkaforma/módszer: páros munka, kérdésekkel irányított térképelemzés, önálló információgyűjtés

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás), személyes és társas kapcsolati kompetenciák

Használt digitális médiumok: digitális térkép, internetes weboldalak  

Segédanyag: a Google Maps térképéhez (Gemenc Zrt.) és az egyéb weboldalakhoz kapcsolódó feladatlap megoldásokkal – Link

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás

Válaszoljatok a feladatlap kérdéseire a linken (QR-kódon) elérhető térkép, a Google Maps és az interneten elérhető egyéb weboldalak segítségével! A feladat megoldásához javaslom az www.mme.hu és a www.gemenczrt.hu weboldalak felkeresését! 

Javaslat pedagógusok számára

A feladat megoldásához nemcsak a térképet kell használniuk a tanulóknak, hanem önállóan is keresniük kell az interneten a témával kapcsolatos cikkeket, híreket. A tanulók tehát nem kapják meg a rendelkezésre álló információk forrásait, hanem saját maguknak kell utánajárniuk azoknak, így a feladat megoldása nagyobb önállóságot igényel. Amennyiben a tanulók elakadnának, figyelmükbe ajánlhatjuk ezt az írást, illetve ezt a cikket. A feladat több tematikus egység (témakör) keretein belül is felhasználható (pl. a geoszférák kölcsönhatásai).

Értékelés: tanári értékelés (ellenőrzés) írásban

Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült.

Pénz és értékpapír

A kép forrása (a videóból kivágva). 

Kulcsszavak: pénz, befektetés, hitel, kölcsön, kamat, hozam, kockázat, bank

Munkaforma/módszer: egyéni munka, videóelemzés, irányított információszerzés

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás), munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Használt digitális médiumok: videófilm

Segédanyag: Miért kellenek bankok? (Concorde Értékpapír Zrt., Index) – Link; a videóhoz kapcsolódó feladatlap: Link 

Időkeret: 25 perc

Feladatleírás

Oldd meg a feladatokat a videóban elhangzó információk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára

A feladatot célszerű házi feladatként kiadni a lecke (Pénz és értékpapír) feldolgozása előtt. A következő tanórán beszéljük meg a tanulókkal azokat feladatokat, amelyek nem voltak világosak számukra. Javaslom, hogy a táblázatos (Bank vagy persely?) feladatot mindenképpen beszéljük meg a tanulókkal, az óra elején feltehetünk számukra egy egyszerű, eldöntendő kérdést (például a mentimeter.com nevű honlap segítségével – lásd a képen) és az erre adott válaszokból kibontakozhat egy közös beszélgetés.

Értékelés: tanári ellenőrzés írásban   

Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Takarékosabban, hatékonyabban!

A kép forrása. 

Kulcsszavak: Magyarország, település, fogyasztói társadalom, ökológiai lábnyom, tudatos fogyasztói magatartás, környezetvédelem, fenntarthatóság

Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka, disputa, irányított információszerzés

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony tanulás), munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Használt digitális médiumok: reklámfilm

Segédanyag: XIXO reklám – Link

Időkeret: 15–20 perc

Feladatleírás

1. Nézzétek meg figyelmesen a következő videót, és válaszoljatok a kérdésekre!
2. Mely magyar településről kapta nevét a XIXO? Melyik megyében található ez a település?
3. A reklám szerint miért jobb környezetvédelmi szempontból, ha ezt a terméket választod? Milyen érvekkel támasztja alá ezt a reklámfilm?
4. Milyen egyéb környezettudatos érvekkel győznéd meg a fogyasztókat, hogy megvásárolják a terméket?
5. Milyen érveket hoznál fel konkurens vállalkozóként a reklámban elhangzottakkal szemben? 
6. Milyen érveket hoznál fel egyszerű, környezettudatos fogyasztóként a reklámban elhangzottakkal szemben?
7. Mit gondolsz, miért hangsúlyozza a reklám, hogy „természetesen hazai”? Miért fontos ez környezettudatossági szempontból?
8. Milyen marketing eszközöket használ a reklámfilm a termék népszerűsítésére?

Javaslat pedagógusok számára

A kérdéseket a videó levetítése előtt osszuk ki papírlapon a tanulópároknak, majd hagyjunk nekik néhány percet, hogy a látott videó és az internet segítségével megválaszolják azokat. Ezt követően kibontakozhat egy közös disputa a megtekintett reklámfilmmel kapcsolatban: hallgassuk meg a tanulók véleményét, adjunk lehetőséget arra, hogy ütköztessék a véleményeiket.

Értékelés: közös értékelés szóban 

Elvárt teljesítmények: a tanulók tudják azonosítani, hogy a XIXO Szikszó településről kapta a nevét, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Lássák, hogy a reklám az alumíniumdobozok mellett érvel, mert azok akár „végtelenszer” is felhasználhatók, megemlíti a szelektív hulladékgyűjtést is. A tanulók tudjanak érveket (pl. az alumíniumdoboz végtelenszer és minőségromlás nélkül újrahasznosítható, a XIXO – a weboldalán található információk alapján – 100%-ban újrahasznosított alapanyagokat használ) és ellenérveket (pl. az alumíniumdobozok előállítása energiaigényes, környezetszennyező folyamat; Magyarországon az alumíniumdobozok többsége a kommunális hulladékban végzi) mondani a reklámban elhangzottakkal kapcsolatban. A „természetesen hazai” fontos lehet abból a szempontból, hogy az italok előállítása többségében hazai alapanyagokból – az előállítás minden lépése Magyarországon – történik, valamint a magyar fogyasztók és az üzem között sincs nagy távolság (pl. kevesebb károsanyag-kibocsátás). 

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

A lemeztektonika alapjai II.

A kép forrása. 

Kulcsszavak: kőzetlemez, lemeztektonika, GPS, kontinens, Afrika, Ausztrália

Munkaforma/módszer: páros munka, kérdésekkel irányított szövegfeldolgozás

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás), személyes és társas kapcsolati kompetenciák

Használt digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: két internetes cikk és azokhoz kapcsolódó kérdések, feladatok és megoldások – Link

Időkeret: 25 perc

Feladatleírás

Osszátok fel egymás között a két szöveget: egyikőtök az egyiket, másikótok a másikat olvassa el! Az elolvasást követően oldjátok meg egyéni munkában a feladatokat a szövegek és az internet segítségével, majd a válaszaitok segítségével ismertessétek egymással a szövegben olvasottakat! Ha szükséges, kérjetek egymástól segítséget egymás kérdéseinek megválaszolásában!

Javaslat pedagógusok számára

A feladatlapot érdemes azután kitöltetni a tanulókkal, hogy már foglalkoztunk valamennyit a kőzetlemezekkel.

Értékelés: tanulói társértékelés írásban – a tanulók egymás feladatlapjait értékelik, majd válaszokat összevetik a kiosztott megoldókulccsal.

Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült.