A térképészeti ismeretek fejlődése

Kulcsszavak: Eratoszthenész, Ptolemaiosz, Mercator, térképészet, térkép, Lázár deák, Teleki Pál

Munkaforma/módszer: csoportmunka drámapedagógiai módszerekkel

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; hatékony, önálló tanulás

Digitális médium(ok): internetes hírportálok

Időkeret: 45 perc

Feladatleírás

Rendeződjetek négyfős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott adatlapot! Ha ezzel megvagytok, nézzétek meg, hogy mit rejtenek a lap alján található linkek és a QR-kód! Jegyezzétek fel a legfontosabb adatokat, információkat, tevékenységeket a tudós életéről! A másik (ugyanazt a személyt feldolgozó) csoporttal való egyeztetés után egyikőtök mesélje el az osztálynak a tudós életét, munkásságát egyes szám első személyben! A kezdő mondat: „Üdvözlök mindenkit, Eratoszthenész/Ptolemaiosz/Mercator/XY kartográfus vagyok…” (A részletesebb feladatleírást lásd a mellékletben!)

Javaslat pedagógusok számára

A térképészet témakörét érdemes ezzel a kis drámajátékkal indítani. Az osztály tanulóit 8 négyfős csoportba osztjuk, a csoportok külön-külön dolgoznak, ám mivel négy adatlap van, így 2-2 csoport dolgozik az egyes adatlapokon.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: Az osztály tanulói legyenek képesek az egyes tudósok munkásságát elkülöníteni egymástól, legyenek képesek elhelyezni őket térben és időben. Tudjanak néhány alapfogalmat kapcsolni az egyes tudósokhoz (pl. Eratoszthenész – először rajzolt fokhálózatot térképre; Ptolemaiosz – geocentrikus világkép, csillagászati helymeghatározás; Mercator – szögtartó vetület) illetve személyeket, fogalmakat kapcsolni a magyar térképészethez (pl. Lázár deák, Teleki Pál, Magyarország Nemzeti Atlasza). Ennek érdekében, a produktumok bemutatása alatt készítsenek vázlatot egymás bemutatkozásaiból. 

Az adatlapokat és a feladatleírásokat ide kattintva érheted el!

Az egyik adatlap

Kooperatív-kollaboratív módszerekre épülő, IKT-alapú földrajzóra

Az esőerdővidék mint tipikus táj

A diákok öt-hat fős csoportokat alakítanak ki egy-egy téma és közösségi felület köré csoportosulva, minden csoport lehetőség szerint különböző témakörrel és online közösségi felülettel dolgozik majd. A feladat megoldásához szükség van internetelérésre illetve csoportonként legalább három számítógépre, vagy telefonra, hogy a munka gördülékenyen tudjon működni. 

A tanulóknak az alább felsorolt esőerdővidékkel kapcsolatos témákkal kell majd csoportszinten foglalkozniuk, s ezek alapján kell majd elkészíteniük egy-egy, a lentebb felsorolt közösségi felületen létrehozott profilt, csoportot, vagy fiókot. A fiókot az interneten fellelhető képekkel, térképekkel, videókkal, bejegyzésekkel illetve saját gondolatokkal kell színesíteniük, úgy, hogy annak tartalmi elemei megfeleljenek a választott téma főbb sajátosságainak.

A feladatra 35 perc áll rendelkezésre, a maradék 10 percben a csoportok bemutatják egymásnak az elkészült produktumokat, ezt követően csoportszinten egy másik (választott) csoport felületén kell megfogalmazniuk egy 8-10 mondatos értékelő bejegyzést, kommentet vagy hozzászólást és azt közzé is kell tenniük azon.

A feladat célja, hogy a diákok ebben a viszonylag rövid időintervallumban létrehozzanak egy színvonalas produktumot, úgy, hogy a munkából mindenki aktívan kiveszi a részét és mindenki egyéni képességeihez, érdeklődési köréhez választja ki az elvégzendő feladatrészt. Cél emellett, hogy rádöbbentsük a diákokat, hogy egy-egy ilyen felületet miként lehet tanulási célokra felhasználni s ösztönözzük őket arra, hogy ezt a jövőben is folytassák, esetleg készítsenek hasonló, földrajzi témákkal kapcsolatos oldalakat, csoportokat, albumokat. Azáltal, hogy az egyes csoportok a témakör egy-egy résztémájával foglalkoznak behatóbban, majd végül véleményezhetik, értékelhetik egymás produktumait (ami nem megy anélkül, hogy tüzetesebben megvizsgálnák osztálytársaik munkáját), az óra végére a diákok közös munkájának eredményeképpen épül majd fel az esőerdővidékről, mint tipikus tájról szóló ismeretük.

Természetesen egy 45 perces óra nem elég a fiókok teljes körű kimunkálásához, ezért a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy otthon tovább folytassák megkezdett munkáikat és amennyiben van rá igény, néhány hét múlva ismét bemutathatják azokat az osztály előtt.

Választható témák:                          

• Pálmaolaj-termelés
• Erdőirtás, erdőégetés az esőerdővidéken
• Az esőerdővidék élővilága (növények, állatok stb.)
• Az esőerdővidék éghajlata, felszínformáló erők
• Földművelés az esőerdővidéken
• Az esőerdővidék és az ember

Lehetséges közösségi felületek:       

• Facebook
• Instagram
• Pinterest
• Twitter
• Tumblr

Szempontok az értékelő bejegyzésekhez:

• tartalom
• kivitelezés, kreativitás
• összbenyomás; összhang az egyes bejegyzések között
• képek, videók minősége/mennyisége, témához való kapcsolódása
• szövegek stílusa, nyelvhelyessége, földrajzi fogalmak szakszerű használata

A feladat egy lehetséges megoldása – Instagramon létrehozott fiók. Téma: Az esőerdővidék élővilága. (A fiók elkészítése és a képek feltöltése kb. 30 percet vett igénybe, a diákok hat fős csoportokban ennél valószínűleg sokkal több információt, képet tudnak majd feltölteni.)

Játsszunk parlamentet! - A magyar választási rendszer modellezése középiskolában

A 2018-as magyar országgyűlési választásokon felbuzdulva elgondolkodtam azon, hogy mennyire is nehéz megérteni azt. Leendő történelemtanárként állampolgári ismereteket is kell majd oktatnom, aminek elengedhetetlen része, hogy a jövő generációja tisztában legyen azzal, hogy miként is működnek Magyarországon a választások. Mostani bejegyzésem ezt hivatott körüljárni: a diákok egy több hetes projekt keretein belül ismerkedhetnek meg a téma minden szegmensével, a választási rendszer titokzatos világával s a parlament működésének alapvető struktúrájával.  

Úgy gondolom, hogy egy ilyen összetett témát nem lehet egyszerű tanórai keretek között, 45 percben megértetni a diákokkal. Ahhoz, hogy tanítványaink gondolkodó, felelős állampolgárokká válhassanak, szükséges választási rendszerünk alapvető ismerete. Ehhez igyekszem most némi segítséggel hozzájárulni.

Mint írtam, a projekt egy heteken átívelő, az országgyűlési választások menetét többé-kevésbé lemodellező, kooperatív és kollaboratív módszerekre épülő feladat, melyben hangsúlyos szerepet kap az IKT kompetencia fejlesztése is.

A diákok többnyire csoportokban dolgoznak, a csoportok létszáma nem kötött, de ajánlottak a 4-5 fős csoportok. Példafeladatomban én egy 33 fős osztályból indultam ki és ehhez alkottam meg egy képzelt választást. Mivel a projekt egy sok lépcsőből álló, egymásra épülő részfeladatokat tartalmazó feladat, így először felsorolásszerűen adom közre a lépéseket, majd alább részletesebben is kifejtem azokat. Az egyes részfeladatokat ajánlott rugalmasan kezelni, be lehet illeszteni új feladatokat is, akár el is lehet venni azokból, vagy már meglévőn is lehet változtatni - ez utóbbi olykor célszerű is, ha az osztály hozzáállása, érdeklődése úgy kívánja.

1. Információgyűjtés a választási rendszerről (tanóra, könyvtár, internet stb.)
2. Pártok alapítása
3. A pártok közösségi oldalainak létrehozása, személyre szabása
4. Listaállítás, egyéni képviselők kijelölése
5. Pártprogramok, választási programok ismertetése
6. Kampány
7. Miniszterelnök-jelölti vita
8. Választás
9. A parlament megalakulása
10. Parlamenti törvényalkotás

A listás mandátumkalkulátor működése - A "Zöld Párt" kapta a legtöbb szavazatot, így az öt mandátumból kettő az övé, a "Narancs Párt" ugyan négy szavazattal kevesebbet kapott, de még így is két mandátumot szerzett. A "Kék Párt" hét szavazattal és egy mandátummal bekerült az "Osztálygyűlésbe", ám a másik két párt nem érte el a bejutási küszöböt. 

Látjuk tehát, hogy milyen összetett feladatot kell a diákoknak véghezvinniük, de véleményem szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerjék, hogy a válóságban is mennyi minden kell a zökkenőmentes választás lebonyolításához. Tanárként természetesen mindenben a diákok rendelkezésére kell állnunk és a háttérből folyamatosan irányítanunk kell az egyes részfeladatokat, illetve az azok közötti átmenetet! Most pedig jöjjenek a részletesebben kifejtett részfeladatok:

1. Információgyűjtés a választási rendszerről: A projekt kezdetén, az ezzel foglalkozó legelső órán ismertetjük a diákokkal a választással kapcsolatos legalapvetőbb ismereteket, felhívjuk figyelmüket a legfontosabb részekre, szakirodalmat és internetes forrásokat ajánlunk nekik.

2. Pártok alapítása: A diákok egyedül, párban, vagy csoportban, egyéni belátásuk szerint pártokat alapítanak, azoknak nevet adnak, kiválasztják a párt fő értékeit, motívumait (pl. szín), felosztják a feladatköröket, kijelölik a párton belüli tisztségeket. Bejegyeztetik magukat a választási irodánál. Azok a diákok, akik nem alapítanak pártokat, kijelölik, hogy milyen feladatokban szeretnének részt venni.

3. A pártok közösségi oldalainak létrehozása, személyre szabása: A már meglévő pártok egy-egy választott közösségi oldalon (pl. facebook, instagram) létrehozzák saját felületüket, amin az egész projekt időtartalma alatt dokumentálják az aktuális történéseket, kampányolnak, kapcsolatba lépnek a „választókkal” stb.  Fontos, hogy felhívjuk diákjaink figyelmét e közösségi oldalak megfelelő használatára s nekünk tanároknak is figyelemmel kell kísérni e felületeket, és ellenőriznünk kell, hogy azok megfelelő tartalommal töltődnek-e meg.

4. Listaállítás, egyéni képviselők kijelölése: A pártok írásban benyújtják „osztályos listájukat” és egyéni képviselőjelöltjeik névsorát a választási irodához.

5. Pártprogramok, választási programok ismertetése: Az egyes pártok egy tanóra keretében ismertetik az osztály előtt választási programjaikat, melynek három kötelező eleme (oktatásügy, egészségügy, demográfia) mellé a diákoknak két másik fontosat kell kitalálniuk és ismertetniük pártjuk értékrendje szerint. A pártoknak eddig kell a korábbi feladatok dokumentációját (pl. projektterv) és a választási programokat is írásban leadniuk.

6. Kampány: A programok ismertetése után az egyes pártok megkezdhetik a kampányolást, melynek helyszíne az online világon kívül a valóságos tér is lehet. A pártoknak legalább egy (de inkább több) választási plakátot, szórólapot stb. kell készíteniük.

7. Miniszterelnök-jelölti vita: A választás „előestéjén”, egy tanóra keretein belül sor kerül az eseményre, melyen a pártok miniszterelnök-jelöltjei vitatkoznak egymással a legfontosabb (előre megadott) politikai témákban. A vita a megszokott formát követi: minden jelölt két-két percet kap válaszadásra, reflektálásra. A vitát vezetheti a tanár is, de egy-egy felkészült diák is.  

8. Választás: Egy tanóra keretein belül, a legfontosabb szabályok felelevenítését követően sor kerül a választásra. Eddigre elkészülnek a korábban beadott dokumentumok alapján a szavazólapok is.

9. A parlament megalakulása: A választás eredményének kihirdetése után, a következő tanórán megalakul a 11 fős osztályparlament. Az eredmények összesítéséhez, valamint a választási jegyzőkönyv elkészítéséhez segítséget nyújt majd az alul megtalálható kalkulátor. Az osztályt patkószerűen átalakítjuk és az eredmények alapján (a korábban megalapított frakciókba) a megválasztott, bejutott képviselők beülnek a parlamentbe. Kiderül, ki alakíthat kormányt és kik lesznek ellenzékben.  

10. Parlamenti törvényalkotás: Az „osztálygyűlés” egy tanóra keretein belül legalább egy törvényt megpróbál elfogadni a korábbi pártprogramok alapján.

A projekt összesen 5 tanórát vesz igénybe, ezen kívül a diákok iskolán kívül végzik az egyes részfeladatokat, azok elemeit felosztva egymás között. A cél nem a tanulók leterhelése, hanem a választási rendszer megértése, megismerése, ezért is szeretném hangsúlyozni, hogy a diákoknak lehetőségük van olyan feladatokat vállalniuk, amik testhezállóak, amiket szívesen csinálnak. Természetesen nem kötelező pártot alapítani, nem kötelező részt venni a szervezésben, hiszen a projekt e része nem mindenki számára érdekes, nem mindenkit érdekel a száraz politika. Szerencsére a projekt során rengeteg lehetőség, részfeladat van, amiben a diákok kiélhetik kreativitásukat. Ha valakit az újságírás érdekel, akkor alapíthat a választások idejére újságot, amiben informálhatja az osztálytársakat az aktualitásokról. Ha valakit a filmkészítés, videózás érdekel, készíthet kampányfilmeket, riportokat. Ha valakit a művészetek érdekelnek, rajzolhat, festhet választási patkót, tervezhet pártlogót, választási plakátot. Ha valakit jobban érdekel a háttérmunka, részt vehet a Választási Iroda munkálataiban például szavazatszámlálóként.

Ez csak néhány példa arra, hogy miként lehet kibővíteni a projektet úgy, hogy minden diák találjon benne valamit, amit szívesen csinál, hiszen ezek mind-mind olyan feladatok, amik hozzánk tesznek valamit, miközben tanulunk valamit a választási rendszerről, és aminek jövőbeli hatásai közé tartozhat az is, hogy szívesen elmegyünk majd szavazni és aktív részt vállalunk a közügyekből.

Tanárként nekünk kell elvégeznünk a háttérmunkát. Itt gondolok például az egyes választókerületek (összesen hat!) kijelölésére (célszerű páratlan létszámú csoportokat kijelölni, hogy ne alakuljanak ki döntetlenek), a szavazólapok elkészítésére, kinyomtatására, vagy a szavazatok megszámlálására, az eredmények kihirdetésére. Nekünk kell ellenőriznünk az egyes pártok politikai programját, javítanunk kell azt, az esetleges félreértéseket el kell magyaráznunk, helyre kell tennünk. Figyelemmel kell kísérnünk a kampányt, ügyelnünk kell az alapvető szabályok betartatására (pl. személyiségi jogok, egymás tisztelete) minden felületen. És természetesen értékelnünk kell az elkészült produktumokat, de ezt már mindenki saját belátása szerint tegye, bár ebben az esetben távol tartanám magam az egyes részfeladatok szigorú, érdemjegyekkel történő osztályozásától.

Az Osztályparlament összetétele. A táblázat bal oldalán a listás eredmények, a jobb oldalán pedig az egyéni választókörzetek adatai szerepelnek. A választások győztese a "Zöld Párt", az országgyűlési mandátumok 54%-ával abszolút többségben van, így kormányt alakíthat.

A választás megértése, megértetése érdekében készítettem egy Excel fájt, amibe a választást követően rögzíteni lehet az eredményeket, és ami automatikusan megmutatja a parlament összetételét, kiszámolja a százalékokat, elárulja az egyes pártok által megszerzett mandátumok számát. Ehhez alapvető Excel-ismeret szükséges, de készítettem mellé egy rövid lépésekre bontott útmutatót is. E két fájlt a poszt végén megtaláljátok, letölthetitek!

Remélem, elnyeri tetszéseteket a feladat, ha bármi nem lenne világos, kérdésetek, észrevételetek van, nyugodtan keressetek, szívesen állok a rendelkezésetekre!

Szavazatszámláló, mandátumkalkulátor (töltsétek le!)

Útmutató a táblázat kitöltéséhez és a választási adatok rögzítéséhez

A valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve. A színek nem feleltethetőek meg egyetlen politikai pártnak sem! 

Második publikációm

Országcsoportok, régiók tanítása az online tárlatvezetés módszerével

Üdv mindenkinek, sziasztok! 

A tavalyi évben indult GeoMetodika című online szakmódszertani folyóirat ismét lehetőséget adott arra, hogy egy általam készített feladat cikk formájában megjelenhessen a folyóirat honlapján.

Ha érdekel a téma és szívesen olvasnál a latin-amerikai banánköztársaságokokról, vagy éppen megismerkednél az online tárlatvezetéssel, mint pedagógiai módszerrel, akkor kattints a bejegyzés végén található linkre!

A GeoMedoika linkjét megtalálod a "Hasznos linkek" fül alatt jobb oldalon!

A cikket ezen a linken érheted el!

Csoportos szövegfeldolgozásra épülő földrajzóra

A globális felmelegedés

Globális felmelegedés... a téma, amire már mindenki csak legyint. Szinte már a csapból is ez folyik, nincs olyan nap, hogy ne hallanánk ezzel kapcsolatos híreket, eseményeket, vicceket. Igen... mint egy idő után minden komoly téma, ha sokat van szajkózva, elveszíti az emberek érdeklődését, s nem szentelnek annyi figyelmet rá, mint kellene: egyszóval minden csoda három napig tart. Pont ez a probléma: míg a globális felmelegedés egyre csak eszkalálódik, addig az emberek ezzel kapcsolatos attitűdje fokozatosan az érdektelenségbe csap át és sok esetben vicc tárgyává válik. Az ezzel kapcsolatos érdeklődésnek nem szabad lankadnia, oda kell figyelni a problémakörre és tenni kell a globális felmelegedés fokozódása ellen! De ha a felnövekvő generáció nem kap elég információt a probléma súlyosságát illetően, akkor nem is várhatjuk el tőlük, hogy megértsék a körülöttük lévő világ gondjait, azt pedig végképp nem, hogy céljuk legyen környezetük állapotának megőrzése, javítása. 

Súlyos problémának tartom, hogy az ilyen és hasonló témakörök (pl. fenntarthatóság, környezet-, és természetvédelem) mellékes szerepet töltenek be a földrajz oktatásában. Mivel e témakörök a tananyag végén helyezkednek el, fennáll a veszélye annak, hogy ezekre már nem jut elég idő. S mivel a földrajztanítást egészében jellemző feszített munkatempó nem teszi lehetővé, hogy egy-egy tanegység kapcsán legyen elég idő arra, hogy kitekintsünk a Föld egyes szféráit érintő problémákra, így rettentően nagy annak az esélye, hogy a tanulók nem találkoznak ezen ismeretekkel. Szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy ez a témakör pont az, aminek nem lenne szabad perifériára szorulnia, hiszen a földrajz, mint tantárgy legalapvetőbb feladata lenne a környezettudatosságra, a környezeti, természeti értékeink megóvására s ezzel együtt a felelős állampolgárrá való nevelés. Igenis szakítsunk időt a fentebb írt témakörökre, hiszen nem szeretnénk, ha a diákok úgy távoznának a közoktatásból, hogy nincsenek megfelelő ismeretekkel felvértezve e tekintetben. 

A most hozott feladat a globális felmelegedés témakörét járja körül egy negyvenöt perces földrajzóra keretein belül, különféle, az online médiában fellelhető cikkek segítségével. 

A feladatot ide kattintva érheted el!

A kép forrása.

Első publikációm

Fekete, fehér, igen? Nem! - Stratégiai tervezés a földrajzórán

Sziasztok!

A tavalyi évben indult GeoMetodika című online szakmódszertani folyóirat érdemesnek találta az egyik kurzusomra készített feladatomat arra, hogy cikk formájában megjelenhessen a folyóirat honlapján. Nagy megtiszteltetés ez számomra, hiszen lényegében ez az első publikációm. 🌝

Ha érdekel Titeket a téma, nevezetesen a feketemunka, mint Magyarországot érintő probléma és annak következményei, akkor kattintsatok a bejegyzés végén található linkre! A cikk egy órákon átívelő projektfeladaton keresztül mutatja be és próbálja meg közelebb hozni a témát a diákok számára, úgy hogy igyekszik minden lehetséges aspektusát megvizsgálni annak. 

A GeoMetodika linkjét megtalálod a "Hasznos linkek" fül alatt jobb oldalon!

A cikket ezen a linken érheted el!