A lemeztektonika alapjai

A kép forrása.

Kulcsszavak: gömbhéjas szerkezet, belső mag, kőzetlemez, hegységképződés, Pangea

Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás

Használt digitális médiumok: animációs film (részlet)

Segédanyag: Jégkorszak 4. – Vándorló kontinens – Link

Időkeret: 6 perc

Feladatleírás

Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Írjátok fel a füzetbe a filmben található hibákat! Tanári kérdések a megtekintést követően: Milyen hibákat írtatok fel? Eltér-e valamiben a film a valóságtól? Ha igen, miben?  Valóban így keletkeztek a kontinensek? Ha nem, akkor hogyan? Nevezd meg, hogy a Föld mely belső gömbhéjai jelentek meg a kisfilmben! A belső magot valóban így kell elképzelnünk? Mit jelent a kisfilmben az „Earth – really, really, long time ago”? Van-e valamilyen ismeretünk arról, hogy melyik földtörténeti idő(k)ben nézett ki így Földünk? Hogyan nevezték ekkor az egyes földrészeket?

Javaslat pedagógusok számára

A legjobb, ha a filmrészletet az ismétlő kérdések és az óra címének felírása után vetítjük le a tanulóknak, mindegy bevezetésképpen. A kérdések megválaszolása után levonhatjuk a tanulságot, hogy nem így keletkeztek a kontinensek és feltehetjük a nagy kérdést, hogy akkor mégis hogyan? Ezt követően kerülhet előtérbe a lemeztektonika elmélet és a hozzá kapcsolódó fogalmak. Az órán folyamatosan vissza lehet utalni a filmrészletben látottakra.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: A tanulók ismerjék fel, hogy a kisfilmben látott eseményeknek nincs valóságalapjuk. Tudják megnevezni a Föld belső gömbhéjait (belső mag, külső mag, földköpeny, földkéreg), ismerjék fel, hogy a belső mag filmbéli ábrázolása eltér a valóságtól, mint ahogyan a kontinensek keletkezése is. Beszéljük meg a tanulókkal, hogy a Föld az óidő és a középidő bizonyos időszakaiban nézett ki így, a kontinensek elhelyezkedése alapján a Pangeát látjuk a kisfilmben.

A magmás tevékenység

A kép forrása. 

Kulcsszavak: Vezúv, Pompeii, Krakatau, Izland, Hawaii, vulkánosság, lávaömléses kitörés, robbanásos kitörés, forrópontos vulkanizmus

Munkaforma/módszer: csoportmunka drámapedagógiai módszerekkel

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség; hatékony, önálló tanulás

Digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: 4 internetes cikk átdolgozva, forrásmegjelöléssel; segítő kérdések, értékelőlap 

Időkeret: 40 perc

Feladatleírás 
Rendeződjetek négyfős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveget! A szöveg, valamint a segítő kérdések alapján készítsetek egy vázlatot, majd e vázlat alapján egy maximum egy perces híradós tudósítást a vulkánkitörésről! Törekedjetek arra, hogy csak a legfontosabb dolgokat jelenítsétek meg a tudósításotokban!

Javaslat pedagógusok számára 
Az olvasásra, a vázlat-, valamint a tudósítások elkészítésére 25 percük van a tanulóknak. Ezt követően az egyes csoportok 1 percben bemutatják az elkészült produktumokat. Négy vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveg van, így egy-egy szöveggel két-két csoport foglalkozik majd, tehát egy tudósítást kétszer is láthatnak majd a tanulók. A látott tudósításokat a következő órán kiválóan fel tudjuk majd használni, amikor az egyes vulkánkitörés-típusokat dolgozzuk majd fel, hiszen a négy cikk is eszerint van összeválogatva. Szerencsés, ha a tanulók egymás munkáját is értékelik, ehhez nyújthat segítséget a feladatleírásnál megtalálható értékelőlap. Szempontok lehetnek: lényegkiemelés, informativitás, kreativitás, megvalósítás.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által; írásban, értékelőlap segítségével.

Elvárt teljesítmények: A tanulók ismerkedjenek meg az eltérő földrajzi környezetben található vulkánok jellemzőivel (pl. Izland – pajzs alakú vulkánok) és azok okaival (a távolodó lemezszegélyek mentén fémes elegyrészekben gazdag, hígan folyó bazaltláva kerül a felszínre, ami hatással van az itteni vulkánok alakjára). Ismerjék fel, hogy egy-egy vulkánkitörés milyen jelentős hatással lehet a vulkán környezetére és olykor az egész Földre is (pl. Krakatau – áldozatok száma, csökkenő földi átlaghőmérséklet; Vezúv – Pompeii és Herculaneum elpusztulása, áldozatok). Legyenek képesek elkülöníteni egymástól a vulkánokat kitörés szerint, tudjanak példákat hozni az egyes típusokra (pl. lávaömléses – Eyjafjallajökull, robbanásos – Krakatau).

Az újságcikkeket, a segítő kérdéseket és az értékelősablont ide kattintva érheted el. 

A Hold

Kulcsszavak: Hold, hold, holdfázis, dagadó hold, első negyed

Munkaforma: frontális osztálymunka

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás

Digitális médium(ok): filmrészlet

Időkeret: 4 perc

Feladatleírás: Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Tanári kérdések a megtekintést követően: Vajon tényleg lehetséges úgy helyet foglalni a Holdon, mint ahogyan azt a kisfiú teszi? Miért nem? Milyen fázisban van a Hold a filmrészletben? Miből következtetsz erre?

Javaslat pedagógusok számára: A filmrészletet célszerű közvetlenül a holdfázisok megismerése után levetíteni, hasznos lehet az ismeretek rögzítése szempontjából. Valószínű, hogy így könnyebben megmarad a tanulók fejében a „D” betű.

Segédanyag: DreamWorks intro

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: az osztály tanulói ismerjék fel, hogy a videóban látott jelenséget valójában nem lehet reprodukálni, a Hold csak helyzete és a Nap megvilágítása miatt tűnik sarló alakúnak. Ismerjék fel, hogy a Hold éppen növekvő (dagadó) fázisban van, amit annak „D” alakja mutat meg számunkra. 

A DreamWorks introját ide kattintva érheted el.

Modern technika a térképészetben

Kulcsszavak: űrszemét-probléma, Curiosity, Mars, arecibói üzenet, Lajka kutya, hidegháború, NASA, Apollo-program

Munkaforma: csoportmunka, frontális osztálymunka

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; digitális kompetencia[1]; hatékony, önálló tanulás

Digitális médium(ok): internetes hírportálok cikkei a közelmúltból

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás: Rendeződjetek négy fős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott szöveget! Beszéljétek meg közösen a szöveg lényegét, majd készítsetek róla vázlatot! Ezt követően válasszatok ki magatok közül egy valakit, aki összefoglalja majd az osztály számára a szöveg lényegét!

Javaslat pedagógusok számára: A témát célszerű tanári előadással, frontális osztálymunkával feldolgozni, s amikor előkerül valamelyik újságcikk témája, megkérni a tanulókat, hogy ismertessék az arról olvasottakat. Így egyrészt lesz egy kerete az órának (tanári és tanulói magyarázatok váltogatják egymást), másrészt tanárként pontosíthatjuk, kiemelhetjük a lényeges információkat a tanulók által elmondottakból.

Segédanyag: 5 internetes cikk átdolgozott változata 

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulócsoportok értelmezzék a cikkekben olvasottakat, emeljék ki azokból a lényeges elemeket, majd szóban mondják el azokat társaiknak. 

Az újságcikkeket ide kattintva érheted el. 

---

[1] Mivel valamennyi, a feladatbankban szereplő feladat fejleszti a digitális kompetenciákat, így a továbbiakban e kulcskompetenciát nem tüntetem fel az egyes feladatoknál.

Anonim Olümposzi Istenek - Görög mitológia drámapedagógiai módszerekkel

Az illusztrációkat Kurucz Dorka készítette. Óriási köszönet érte! 

Évfolyam: 9.

Munkaforma: csoportmunka - 3 fős csoportok

A feladatot új tananyag feldolgozásához javaslom.

Valahol az istenek is emberek… vagy valami ilyesmi. Az viszont biztos, hogy ők is rendelkeznek emberi tulajdonságokkal. A görög istenekkel sincs ez másként: idegen szóval antropomorfnak nevezzük azt, amikor valamilyen felsőbbrendű, láthatatlan lényt emberi alakban, emberi tulajdonságokkal képzelünk el. A görög mitológia bővelkedik a különféle érdekes, izgalmas történetekben: az istenek gyakorta félrelépnek, olykor versengenek egymással, sokszor pedig féltékenyek egymásra. Ebből is kitűnik, hogy számtalan titkuk van, amit nem feltétlenül osztanak meg másokkal, hiszen ha ezek véletlenül napvilágra kerülnek, általában súlyos következményeik vannak. Sajnos a 12 olümposzi istennek soha nem volt egyetlen olyan helye sem, ahol nyugodtan, előítéletektől és megvető pillantásoktól mentesen beszélhettek volna problémáikról. Mostanáig…

Ezúttal egy történelemórán megvalósítható, drámapedagógiai módszereken alapuló feladatot szeretnék bemutatni nektek! A feladatnak az Anonim Olümposzi Istenek címet adtam, főszereplője pedig a 12 olümposzi isten.

A feladat röviden

1) A tanulóknak három fős csoportokba rendeződve kell egy-egy isten bőrébe bújniuk: ehhez segítségül minden csoport kap egy medaliont, ami az egyes istenek legfőbb tulajdonságai mellett egy képet is tartalmaz.

2) A tanulóknak végig kell gondolniuk a kártyán olvasottakat, illetve az interneten fellelhető forrásokból azokat egyéb információkkal is ki kell egészíteniük. Csoportonként szükséges legalább egy okostelefon, internetkapcsolattal. (8 perc)

3) Ezt követően a tanulókkal körbeülünk, és minden csoportból egy valaki az adott isten bőrébe bújva bemutatkozik. A bemutatkozás tartalmazza, hogy ki ő, minek az istene, kihez milyen rokoni szálak fűzik, mik a jellegzetes attribútumai, emellett pedig tartalmaz egy érdekes tényt is. Kezdő mondat lehet: „Sziasztok, <XY> vagyok és a <Z> istene.”  Minden csoport maximum 1 percet kap bemutatkozásra. (15 perc) Ezt a részt úgy is megvalósíthatjuk, hogy három kört alakítunk, a csoporttagok pedig három különböző körhöz csatlakoznak, és ott mutatkoznak be. Így minden csoport 12 fős lesz. Ez sokkal nagyobb tanári figyelmet igényel.

4) A bemutatkozások végén közösen megpróbáljuk rekonstruálni a görög istenek családfáját: ezt közösen is rajzoljuk fel a táblára/vetítsük ki. (A medalionokat fel is ragaszthatjuk a táblára.)

Példa egy medalionra - ez néhány alapadatot, valamint egy képet tartalmaz az adott istenről

Feladatleírás a tanulók számára

• Rendeződjetek 3 fős csoportokba! Minden csoportból egy valaki húzzon egyet az asztalon található medalionokból! Ezen egy görög isten neve és képe mellett, néhány érdekes információt is találhattok az adott istenről. 
• Olvassátok el figyelmesen a kártyátokat, és keressetek az interneten is információkat az azon található istenről: erre nyolc percetek van! A feladathoz használjátok telefonjaitokat! 
• Ezt követően körbeülünk majd és minden csoportból egy valaki bemutatkozik az adott karakter bőrébe bújva (egyes szám első személyben). Javaslat kezdő mondatra: „Sziasztok, <XY> vagyok és a <Z> istene.” 
• Figyeljetek alaposan társaitok bemutatkozására és jegyezzétek le a hallottakat, hiszen ezt követően majd közösen kell rekonstruálnotok e 12 isten családfáját!
• Opcionális feladat: Válasszatok ki egyet az itt hallott istenekből és következő órára olvassatok el vele kapcsolatban egy regét vagy mondát Trencsényi-Waldapfel Imre Görög regék és mondák című könyvéből! Jelenítsétek meg azt egy maximum két perces jelenetben és mutassátok be osztálytársaitok előtt! 

Tantervi követelmények
Konkrét fogalmak, személyek, évszámok: monoteizmus, politeizmus, mitológia, vallás, a legfontosabb görög és római istenek, Olümpia, Kr. e. 776 

A medalionokat ide kattintva érheted el!

Tipp: Vágjuk ki egyesével mind a 24 medaliont, majd ragasszuk össze a hátoldaluknál a képeket a megfelelő szöveggel! Ezt követően lamináljuk le, hogy minél többször tudjuk azokat használni! A szöveges leírások ugyanolyan sorrendben vannak, mint a képek! 

Online együttműködések és tartalom-előállítás a földrajztanításban - egy projekt ismertetése

A műanyagkérdés mint a 21. század égető problémája

Évfolyam: 10.

Munkaforma: csoportmunka - 4-5 fős csoportok

A feladatot az eddig tanultak szintetizálásához, a későbbi témakörök 
előkészítéséhez javasoljuk.

Sziasztok,

a megújult GeoMetodika földrajz szakmódszertani folyóirat online felületén megjelent egy májusi tanártovábbképzésen készült projektfeladatunk, melyet Hernádi Rékával és Nagy Noémivel alkottunk közösen. A projekt a műanyaghulladékokkal foglalkozik: a tanulóknak egy négy tanórán átívelő feladatban kell részt venniük, aminek végére egy minimum két, maximum négy perces videofilmet kell elkészíteniük 4-5 fős csoportokban, különböző filmműfajokban. A téma ugyan most, a műanyagmentes júliusban különösen aktuális, ám próbáljunk meg máskor is odafigyelni környezetünkre!

A cikket ezen a linken érheted el. 

A projekttervért pedig kattints ide!

A borítókép forrása. 

Környezeti szemléletformálás

A fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban

Az emberek mindennapi életét áthatja a környezetről való – valamiféle – gondolkodás. Fontosnak tartom, hogy ez a gondolkodás pozitív attitűdökre épüljön.

A tavalyi év elején fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a fenntarthatóság témakörével meglehetősen keveset foglalkozunk a földrajzórák keretein belül. Elhatároztam, hogy megvizsgálom a fenntarthatósággal kapcsolatos témákhoz való viszonyulást, megnézem, hogy a tanulók és a tanárok milyen módszereket használnak/alkalmaznak a tanulási-tanítási folyamatban és ennek alapján megpróbálok létrehozni egy olyan két évfolyamon átívelő fejlesztési programot, melynek középpontjában a környezeti szemléletformálás, valamint a környezeti tartalmak témakörönkénti megjelenése, feldolgozása áll. Célom volt továbbá az egyes feladatokkal a különféle kompetenciák fejlesztése is. Mindez a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára beadott, közel 90 oldalas dolgozatban öltött testet, melynek címe: Környezeti szemléletformálás - A fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. 

A dolgozat bemutatására az OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani - Tudástechnológiai szekciójában A természeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban került sor, ahol első helyezést értem el. Témavezetőm dr. Makádi Mariann. 

Ez a bejegyzés annak apropóján jött létre, hogy az OTDK dolgozatomban leírt feladatok sok-sok földrajztanárhoz eljussanak. Ennek érdekében, a bejegyzés végén található link(ek)re kattintva megnyílik a Geometodika c. online szakmódszertani folyóirat honlapja, ahol megtalálhatjátok  a fejlesztési program feladatait. Természetesen - mint ahogyan erre a dolgozatomban is felhívom a figyelmet - fontos, hogy a feladatokat valamilyen módon átalakítsuk saját magunk, illetve tanulóink igényeihez. Az alább található két táblázat azt mutatja meg nekünk, hogy a két évfolyamon miként épülnek egymásra a témakörökhöz kapcsolódó különféle tevékenységek. A táblázat legalsó sorában az egyes tematikus egységek címét láthatjuk, fölötte az ezzel kapcsolatos módszereket, dőlt betűvel pedig a témakörökhöz kapcsolódó feladatok címét. A piros vonal jelzi számunkra a kompetenciaterületet (egy-egy lépcsőfokot), amelyek fejlesztésére kiemelt hangsúlyt fektettem az egyes témaköröknél. 

A fejlesztési program témakörei és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, kompetenciaterületek - 9. évfolyam

A fejlesztési program témakörei és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, kompetenciaterületek - 10. évfolyam

A dolgozat rezüméje

Az emberek mindennapi életét áthatja a környezetről való – valamiféle – gondolkodás. Fontosnak tartom, hogy ez a gondolkodás pozitív attitűdökre épüljön. Éppen ezért súlyos problémának tartom, hogy a környezetünk állapotával kapcsolatos témakörök (pl. globális éghajlatváltozás, környezet- és természetvédelem, fenntarthatóság) alárendelt szerepet töltenek be a földrajz tanítási-tanulási folyamatában. Dolgozatommal szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy éppen ezeknek a témaköröknek nem lenne szabad perifériára szorulniuk, hiszen a földrajz mint tantárgy legalapvetőbb feladata a kritikusan gondolkodó és felelős állampolgárok nevelése mellett a környezettudatosságra, a környezeti, természeti értékeink megóvására való nevelés. 

Célom az volt, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom segítségével egy kérdőíves felmérést követően, annak eredményeit kiértékelve megértsem, feltárjam a témával kapcsolatos általános vélekedés okait, illetve megismerjem, hogyan viszonyulnak e korosztály (13–15 év) tanulói és az őket tanító földrajztanárok a fenntarthatóság témaköréhez. Ezen eredmények, valamint személyes osztálytermi vizsgálódás alapján egy olyan, két éven át tartó fejlesztési programot dolgoztam ki, melynek keretein belül különféle módszerek és projektek segítségével felkelhető a tanulók érdeklődése és motivációja a téma iránt. A fejlesztési programban a környezeti szemléletformálás és az egyes kompetenciaterületek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt helyeztem a tanulók egyéni sajátosságaira és a korosztály várható igényeire is. Összességében úgy vélem, hogy sikerült egy módszertanilag változatos, színes, a tanulók és a pedagógusok számára is hasznos és élvezhető fejlesztési programot összeállítanom. A program első két állomását volt lehetőségem iskolai környezetben is kipróbálni. További célom, hogy elképzeléseim kitörjenek e dolgozat lapjairól, és a gyakorlatban is minél szélesebb körben ki tudjam próbálni azokat, hiszen csak ezáltal kaphatok reálisabb képet elképzeléseim és a kidolgozott módszerek hasznosságáról.

Amennyiben érdekel a dolgozat teljes szövege, kérlek vedd fel velem a kapcsolatot! 

A fejlesztési program feladatai ezen a linken, 
a  GeoMetodika c. online szakmódszertani folyóirat honlapján megjelent három részes cikksorozat részei pedig az alábbi linkeken érhetők el:

1. rész - A fejlesztési program lényege, illetve az első két programelem

 2. rész (3-5. programelemek)

3. rész (6-8. programelem)

A témával kapcsolatos, az Új Pedagógiai Szemlében megjelent tanulmányt IDE kattintva érheted el!

Az Új Pedagógiai Szemle 2019/9-10. számának címlapja.

Remélem hasznotokra válnak majd a feladatok! Bármilyen kérdést szívesen megválaszolok, és természetesen várom a visszajelzéseket is! :)


"Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk meg."

Offline gondolattérkép vagy tabló

A tatárjárás

Évfolyam: 9.

Munkaforma: csoportmunka - 4 fős csoportok

A feladatot összefoglaláshoz, az eddig tanultak rendszerezéséhez javaslom.

Üdvözlök mindenkit!

Az IKT adta lehetőségekkel nehéz versenyezni. Számtalan online felület, program, alkalmazás van amivel színesebbé tehetjük a tanítást... Azonban nem minden iskola engedheti meg magának a modern IKT eszközöket, így most egy offline feladatot szeretnék megosztani veletek, ami egyszerű, könnyen megvalósítható és ami a legfontosabb, a tanulók is élvezik. Különösen azért, mert főleg az ő kreativitásukon múlik az egész. Nem kell hozzá más, csak néhány kulcsfogalom a tatárjárással kapcsolatban (évszám, személy, fogalom, mozzanat stb.), egy lap, amire mindezt kinyomtatjuk és persze lelkes diákok.
Nyomtassuk ki a csatolt dokumentumot annyi példányban, ahány csoportot szeretnénk! Vágjuk ki az egyes kulcsfogalmakat és rendszerezzük őket! Ezután már készülnek is az alábbi képhez hasonló produktumuk.

Kilencedikes tanulók által készített tabló - 2019.

A feladatot célszerű már tanórán elkezdeni, itt csoportokban megtörténhet az információk rendszerezése. A tanulóknak otthon kell befejezniük a tablót/gondolattérképet és azt magukkal kell hozniuk a következő órára. Az alkotásokat bármivel kiegészíthetik, plusz információkat írhatnak hozzá, rajzolhatnak, színezhetnek stb. Fontos, hogy a tanulók megindokolják, hogy miért vagy mi alapján kapcsolták egymáshoz az egyes fogalmakat (pl. Rogerius mestert a Siralmas énekhez), hiszen ezáltal is a memorizálást segítjük. A kész produktumokat a tanulók elcserélik egymás között úgy, hogy mindenkihez más csoport által készített tabló kerül. A tanulóknak meg kell vizsgálniuk a hozzájuk került produktumot és javaslatot kell tenniük az esetleges hibák javítására. Ezt követően egy-egy önként jelentkező csoport a tabló segítségével bemutathatja a többieknek a tatárjárás legfőbb eseményeit. Később a tanulók felhasználhatják a kész tablókat számonkérés (pl. szóbeli felelet) illetve dolgozatra készülés esetén is. A legszebb, legkreatívabb munkákat kitehetjük az osztályteremben. 

A feladathoz kapcsolódó mellékletet ide kattintva érheted el. Természetesen szabadon módosítható, bővíthető, sőt... 

Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz

Sziasztok!

Elkészült és megjelent a várva-várt Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanulásához című kötet (szerk. dr. Makádi Mariann), melyben jó néhány hallgatótársamé mellett, az én ötleteimet is olvashatjátok! 

A feladattár borítója (forrás)

A kötet leírása: 

"Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi- és Földtudományi Intézet Földrajz szakmódszertani csoportja kiemelt fejlesztési feladatának tekinti a leendő földrajztanárok felkészítését a kompetencialapú tanítási-tanulási folyamatra. Az osztatlan tanárképzés bevezetése óta a hallgatók az elméleti felkészülés mellett sok ilyen jellegű feladatot készítenek szemináriumi, projekt- és vizsgafeladatként egyaránt. Ebben a kiadványban a 2018-ban készült kompetenciafejlesztési célú munkákból állítottunk össze egy válogatást egységes szempontok alapján, igyekezve átfogni a legtöbb területet. A 115 darab feladat a tanulási folyamat különböző és eltérő időtartamú szakaszaira vonatkozik, más-más munkaformákat igényelnek, és az egyes képességterületek megközelítése is eltérő a feladatírók személyisége és szemlélete szerint.

A válogatás tehát a tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók értékes munkáit adja közre abban a reményben, hogy ötletadók, és segíthetnek másoknak is a képességeken és magatartásmintákon alapuló tudáskoncepció megvalósításában."

A könyvet ide kattintva érheted el.