A lemeztektonika alapjai

A kép forrása.

Kulcsszavak: gömbhéjas szerkezet, belső mag, kőzetlemez, hegységképződés, Pangea

Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás

Használt digitális médiumok: animációs film (részlet)

Segédanyag: Jégkorszak 4. – Vándorló kontinens – Link

Időkeret: 6 perc

Feladatleírás

Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Írjátok fel a füzetbe a filmben található hibákat! Tanári kérdések a megtekintést követően: Milyen hibákat írtatok fel? Eltér-e valamiben a film a valóságtól? Ha igen, miben?  Valóban így keletkeztek a kontinensek? Ha nem, akkor hogyan? Nevezd meg, hogy a Föld mely belső gömbhéjai jelentek meg a kisfilmben! A belső magot valóban így kell elképzelnünk? Mit jelent a kisfilmben az „Earth – really, really, long time ago”? Van-e valamilyen ismeretünk arról, hogy melyik földtörténeti idő(k)ben nézett ki így Földünk? Hogyan nevezték ekkor az egyes földrészeket?

Javaslat pedagógusok számára

A legjobb, ha a filmrészletet az ismétlő kérdések és az óra címének felírása után vetítjük le a tanulóknak, mindegy bevezetésképpen. A kérdések megválaszolása után levonhatjuk a tanulságot, hogy nem így keletkeztek a kontinensek és feltehetjük a nagy kérdést, hogy akkor mégis hogyan? Ezt követően kerülhet előtérbe a lemeztektonika elmélet és a hozzá kapcsolódó fogalmak. Az órán folyamatosan vissza lehet utalni a filmrészletben látottakra.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: A tanulók ismerjék fel, hogy a kisfilmben látott eseményeknek nincs valóságalapjuk. Tudják megnevezni a Föld belső gömbhéjait (belső mag, külső mag, földköpeny, földkéreg), ismerjék fel, hogy a belső mag filmbéli ábrázolása eltér a valóságtól, mint ahogyan a kontinensek keletkezése is. Beszéljük meg a tanulókkal, hogy a Föld az óidő és a középidő bizonyos időszakaiban nézett ki így, a kontinensek elhelyezkedése alapján a Pangeát látjuk a kisfilmben.

A magmás tevékenység

A kép forrása. 

Kulcsszavak: Vezúv, Pompeii, Krakatau, Izland, Hawaii, vulkánosság, lávaömléses kitörés, robbanásos kitörés, forrópontos vulkanizmus

Munkaforma/módszer: csoportmunka drámapedagógiai módszerekkel

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség; hatékony, önálló tanulás

Digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: 4 internetes cikk átdolgozva, forrásmegjelöléssel; segítő kérdések, értékelőlap 

Időkeret: 40 perc

Feladatleírás 
Rendeződjetek négyfős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveget! A szöveg, valamint a segítő kérdések alapján készítsetek egy vázlatot, majd e vázlat alapján egy maximum egy perces híradós tudósítást a vulkánkitörésről! Törekedjetek arra, hogy csak a legfontosabb dolgokat jelenítsétek meg a tudósításotokban!

Javaslat pedagógusok számára 
Az olvasásra, a vázlat-, valamint a tudósítások elkészítésére 25 percük van a tanulóknak. Ezt követően az egyes csoportok 1 percben bemutatják az elkészült produktumokat. Négy vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveg van, így egy-egy szöveggel két-két csoport foglalkozik majd, tehát egy tudósítást kétszer is láthatnak majd a tanulók. A látott tudósításokat a következő órán kiválóan fel tudjuk majd használni, amikor az egyes vulkánkitörés-típusokat dolgozzuk majd fel, hiszen a négy cikk is eszerint van összeválogatva. Szerencsés, ha a tanulók egymás munkáját is értékelik, ehhez nyújthat segítséget a feladatleírásnál megtalálható értékelőlap. Szempontok lehetnek: lényegkiemelés, informativitás, kreativitás, megvalósítás.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által; írásban, értékelőlap segítségével.

Elvárt teljesítmények: A tanulók ismerkedjenek meg az eltérő földrajzi környezetben található vulkánok jellemzőivel (pl. Izland – pajzs alakú vulkánok) és azok okaival (a távolodó lemezszegélyek mentén fémes elegyrészekben gazdag, hígan folyó bazaltláva kerül a felszínre, ami hatással van az itteni vulkánok alakjára). Ismerjék fel, hogy egy-egy vulkánkitörés milyen jelentős hatással lehet a vulkán környezetére és olykor az egész Földre is (pl. Krakatau – áldozatok száma, csökkenő földi átlaghőmérséklet; Vezúv – Pompeii és Herculaneum elpusztulása, áldozatok). Legyenek képesek elkülöníteni egymástól a vulkánokat kitörés szerint, tudjanak példákat hozni az egyes típusokra (pl. lávaömléses – Eyjafjallajökull, robbanásos – Krakatau).

Az újságcikkeket, a segítő kérdéseket és az értékelősablont ide kattintva érheted el. 

A Hold

Kulcsszavak: Hold, hold, holdfázis, dagadó hold, első negyed

Munkaforma: frontális osztálymunka

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás

Digitális médium(ok): filmrészlet

Időkeret: 4 perc

Feladatleírás: Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Tanári kérdések a megtekintést követően: Vajon tényleg lehetséges úgy helyet foglalni a Holdon, mint ahogyan azt a kisfiú teszi? Miért nem? Milyen fázisban van a Hold a filmrészletben? Miből következtetsz erre?

Javaslat pedagógusok számára: A filmrészletet célszerű közvetlenül a holdfázisok megismerése után levetíteni, hasznos lehet az ismeretek rögzítése szempontjából. Valószínű, hogy így könnyebben megmarad a tanulók fejében a „D” betű.

Segédanyag: DreamWorks intro

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: az osztály tanulói ismerjék fel, hogy a videóban látott jelenséget valójában nem lehet reprodukálni, a Hold csak helyzete és a Nap megvilágítása miatt tűnik sarló alakúnak. Ismerjék fel, hogy a Hold éppen növekvő (dagadó) fázisban van, amit annak „D” alakja mutat meg számunkra. 

A DreamWorks introját ide kattintva érheted el.

Modern technika a térképészetben

Kulcsszavak: űrszemét-probléma, Curiosity, Mars, arecibói üzenet, Lajka kutya, hidegháború, NASA, Apollo-program

Munkaforma: csoportmunka, frontális osztálymunka

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; digitális kompetencia[1]; hatékony, önálló tanulás

Digitális médium(ok): internetes hírportálok cikkei a közelmúltból

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás: Rendeződjetek négy fős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott szöveget! Beszéljétek meg közösen a szöveg lényegét, majd készítsetek róla vázlatot! Ezt követően válasszatok ki magatok közül egy valakit, aki összefoglalja majd az osztály számára a szöveg lényegét!

Javaslat pedagógusok számára: A témát célszerű tanári előadással, frontális osztálymunkával feldolgozni, s amikor előkerül valamelyik újságcikk témája, megkérni a tanulókat, hogy ismertessék az arról olvasottakat. Így egyrészt lesz egy kerete az órának (tanári és tanulói magyarázatok váltogatják egymást), másrészt tanárként pontosíthatjuk, kiemelhetjük a lényeges információkat a tanulók által elmondottakból.

Segédanyag: 5 internetes cikk átdolgozott változata 

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulócsoportok értelmezzék a cikkekben olvasottakat, emeljék ki azokból a lényeges elemeket, majd szóban mondják el azokat társaiknak. 

Az újságcikkeket ide kattintva érheted el. 

---

[1] Mivel valamennyi, a feladatbankban szereplő feladat fejleszti a digitális kompetenciákat, így a továbbiakban e kulcskompetenciát nem tüntetem fel az egyes feladatoknál.