Digitális Tér Konferencia - Tanári életutak

A kép forrása.

2020. november 25-27. között került megrendezésre az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, az ELTE PPK és a Tempus Közalapítvány közös szervezésében a Digitális Tér Konferenciát, melynek keretein belül egy kerekasztal beszélgetésen vehettem részt. A beszélgetés témája különböző tanári életutak bemutatása volt, ezen belül a digitális munkarendről és annak tanulságairól beszélgettem a szakma kiváló képviselőivel. 

A beszélgetés moderátorai: Mohay Domonkos, Péter Petra, tanárszakos hallgatók, a “Tanár leszek” hallgatói műhely tagjai, ELTE PPK

Beszélgetők:

Dénesné Szak Andrea, tanár, Kaposmérő, Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Kiss Mónika, tanító, Szegedi Orczy István Általános Iskola

Horváthné Gyurisán Szabina, tanár, Soproni SzC Handler Nándor Technikum

Barbarics Márta, tanár, Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum

Seres Zoltán, tanár, VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium 

A beszélgetésről készült felvétel itt tekinthető meg: 

Magyarország a globalizáció világában

A kép forrása. 

Kulcsszavak: globalizáció, Magyarország, fogyasztói társadalom, transznacionális vállalat (TNC), világmárka, település, Budapest

Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka, irányított információszerzés

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony tanulás), kulturális tudatosság

Használt digitális médiumok: reklámfilm

Segédanyag: Coca-Cola reklám – Link

Időkeret: 10–12 perc

Feladatleírás

Nézzétek meg figyelmesen a következő videót, és válaszoljatok a kérdésekre!

1. Mely városokon halad keresztül a Coca-Cola kamionja? Miről ismered fel e városokat? Ezek közül melyik nem megyeszékhely?
2. Ábrázoljuk együtt Google Maps-en a kamion útvonalát! Mit gondolsz, ésszerű volt-e az útvonal megválasztása?
3. Hol, melyik megyében található a reklámfilm végén (a jelzőtáblán) látható Nagykarácsony nevű település?
4. Miben tér el a jelzőtáblán túl látható táj a valóságtól? Mit gondolsz, mi állhat ennek a hátterében?
5. Hogyan jelenik meg a reklámfilmben a globalizáció?
6. Milyen marketing eszközöket használ a reklámfilm a termék népszerűsítésére?

Javaslat pedagógusok számára

A feladatot célszerű közösen feldolgozni a tanulókkal: a reklámfilm levetítése után kivetíthetjük a kontúrtérképet, vagy használhatjuk a Google Maps-et (Google Earth-et) is arra, hogy felrajzoljuk a kamion útvonalát. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét arra is, hogy ezt a reklámfilmet jóval a születésük előtt sugározták a televíziók (az 1990-es években).

Értékelés: közös értékelés szóban 

Elvárt teljesítmények: a tanulók hazánk példáján keresztül lássák a globalizáció megjelenési formáit (pl. a világmárka elterjedése Magyarországon). Ismerjék fel országunk jelentősebb városait, megyeszékhelyeit azok szimbolikus épületeiről (Kecskemét – Cifrapalota, Sopron – Tűztorony, Budapest – Budavári Palota, Pécs – Dzsámi; Sopron nem megyeszékhely). Térkép segítségével határozzák meg, hogy Nagykarácsony község Fejér megyében található (lakossága kb. 1300 fő). Azonosítsák, hogy a várost jelző táblán túl látható táj eltér a valóságtól, hiszen a videóban havas hegységet láthatunk, Nagykarácsony pedig tipikus mezőföldi település, ahol az átlagos tengerszint feletti magasság nem éri el a 200 métert sem. Az eltérés oka valószínűleg az, hogy a reklámot eredetileg nem csak Magyarországnak szánták, az egyes országok megvágták a reklámfilmet, illetve itt-ott kiegészítették, saját arculatukra formálták azt. 

A Coca-Cola kamion útvonala (Google Maps).

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

A tengervíz mozgásai - a tengerjárás

A kép forrása.

Kulcsszavak: Hold, tenger, tengerjárás, apály, dagály, árapályjelenség, Franciaország

Munkaforma/módszer: otthoni egyéni munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás); matematikai, gondolkodási kompetenciák

Használt digitális médiumok: internetes hírportál, time-lapse videó

Segédanyag: a cikkhez és a videóhoz kapcsolódó kérdések, feladatok, valamint megoldások – Link

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás

Válaszold meg a feladatlap kérdéseit a videó és a cikk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára

A feladat házi feladatként és órai munkaként is feldolgozható. A videó tanítási órán is levetíthető. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét a time-lapse videó sajátosságára, hogy a hosszú idő alatt felvett eseményeket, jelenségeket rövid időn belül játsza le. Így a film az idő múlását gyorsítva mutatja, a valóságban az árapályjelenség nem érzékelhető úgy, ahogyan a videóban, az sokkal több időt vesz igénybe. 

Értékelés: tanári értékelés írásban, a számításos feladat közös ellenőrzése.

Elvárt teljesítmények: a tanulók tudják térképen elhelyezni a videóban és a cikkben olvasott kolostor helyszínét, lássák annak társadalomföldrajzi vonatkozásait (pl. ENSZ – UNESCO, turizmus). Ismerjék fel a szöveg és a film segítségével, hogy a tengerjárás (árapályjelenség) teszi különlegessé a helyszínt, lássák a jelenség kialakulásának okát (Hold vonzóereje, centrifugális erő). A középkori szituáció segítségével ismerjék fel az árapályjelenség mindennapokra gyakorolt hatását és lássák a helyzet megváltozását napjainkra. 

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Integrációk, együttműködések

A kép forrása. 

Kulcsszavak: ASEAN, együttműködés (integráció), szabadkereskedelmi övezet, Ázsia, Ausztrália, Európai Unió, GDP, világkereskedelem

Munkaforma/módszer: otthoni egyéni munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás)

Használt digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: 2 internetes cikk és azokhoz kapcsolódó kérdések, feladatok, valamint megoldások – Link; a feladatlap digitális változata a digitális tanrendhez illeszkedve (Google Forms) – Link (a kérdőív szerkesztéséhez jogosultság kérése szükséges)

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás

Válaszold meg a feladatlap kérdéseit saját ismereteid és a két alábbi cikk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára

A feladat kiadható házi feladatként és tanórai munkaként is feldolgozható. A feladatot elkészítettem digitális változatban is Google Forms segítségével, így digitális tanrend esetén is használható.  

Értékelés: tanulói értékelés írásban – a tanulók egymás feladatlapjait értékelik.

Elvárt teljesítmények: a tanulók hasonlítsák össze a két hírportál cikkében ismertetett eseményt, legyenek képesek azokból kiszűrni a fontos információkat. Tudják elhelyezni térben a megállapodásban részt vevő országokat, ezeket jelöljék térképen. Legyenek képesek kapcsolatot teremteni az integráció szintjei (fokozatai) és a mindennapi élet között, tudjanak példákat hozni integrációkra, együttműködésekre.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Nemzetközi szervezetek

A kép forrása. 

Kulcsszavak: nemzetközi szervezet, ENSZ, FAO, Greenpeace, NATO, UNESCO, WHO, WTO, WWF, éghajlatváltozás

Munkaforma/módszer: páros munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a tanulás kompetenciái (önálló és társas tanulás)

Használt digitális médiumok: videó- és reklámfilmek; nemzetközi szervezetek honlapjai

Segédanyag: tanulóknak kiadható táblázat a feladat megoldásához (A/3) - Link, QR-kódokat és logókat tartalmazó nyolc különálló, kinyomtatható lap (A/5) – Link

Időkeret: 35 perc

Feladatleírás

Rendeződjetek párokba, majd osszátok fel magatok között a nyolc nemzetközi szervezetet aszerint, hogy melyikkel szeretnétek foglalkozni (4-4 szervezet jut mindkettőtöknek)! Az osztályterem bizonyos pontjain QR-kódokat tartalmazó lapokat találhattok kiragasztva. Olvassátok be a QR-kódokat a telefonotokkal! Az egyes kódok mögött érdekes információkat olvashattok az adott szervezetről, vagy azzal kapcsolatos videókat, reklámfilmeket tekinthettek meg. Az a feladatotok, hogy kitöltsétek a kiosztott táblázatot a QR-kódok mögött és az internet más helyein található információk alapján. A kitöltést követően ismertessétek az egyes szervezetek jellemzőit párotokkal: tegyetek fel egymásnak olyan kérdéseket, amik a „Mi/Ki? Hol? Mikor? Miért? Milyen? Hogyan?” kérdőszavakkal kezdődnek!

Javaslat pedagógusok számára

A QR-kódokat tartalmazó lapokat érdemes színesben kinyomtatni, majd laminálni azokat – így többször is felhasználhatóvá válnak. A QR-kódok mögött található videókat, honlapokat kigyűjtöttem külön dokumentumban is, ezzel is könnyítve a feladat átláthatóságát a tanárok számára. Ez a dokumentum egyéb oldalakat, illetve egyéb szervezeteket is tartalmaz - Link. A feladat többnyire a közelmúltban készült videókat tartalmaz, így érdemes lehet a felhasználás előtt átnézni és – ha szükségesnek érezzük – aktualizálni azokat. 

Értékelés: tanári értékelés írásban – a tanulók által kitöltött táblázatok ellenőrzése

Elvárt teljesítmények: a tanulók megismerkedjenek néhány olyan nemzetközi szervezettel, amelyekkel a mindennapjaikban is találkozhatnak. Tudjanak különbséget tenni az ENSZ szakosított szervezetei (pl. UNESCO, FAO) és egyéb szervezetek (pl. WWF) között. Lássák át egy-egy szervezet működését, legfontosabb feladatait, illetve azokat a földrajzi problémákat, amelyek megoldásán dolgozik a szervezet, és ezeket helyesen tüntessék fel a táblázat megfelelő celláiban.   

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Földünk népessége

A kép forrása. 

Kulcsszavak: népességrobbanás, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, aktív és inaktív népesség, korszerkezet

Munkaforma/módszer: páros munka, tanórai munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a tanulás kompetenciái

Használt digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: 1 internetes cikk és ahhoz kapcsolódó kérdések, valamint megoldások – Link

Időkeret: 35 perc

Feladatleírás

A feladat páros munka, így szükséged lesz egy párra! Válaszoljátok meg közösen a papíron lévő kérdéseket a linken (QR-kódon) található cikk, valamint saját ismereteitek segítségével!

Javaslat pedagógusok számára: a feladatlapot érdemes a tematikus egység (témakör) első tanítási óráján feldolgoztatni, majd az óra második részében közösen megbeszélni a válaszokat és ezekre építve kibontani a tananyagot.

Értékelés: szóbeli értékelés a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Budapest és az agglomeráció - A VIII. kerület gazdaságföldrajzi változásai a 21. században

A kép forrása. 

Kulcsszavak: város, urbanizáció (városodás, városiasodás), városszerkezet, befektetés, vállalkozás

Munkaforma/módszer: páros munka, csoportmunka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés kompetenciái; a tanulás kompetenciái

Használt digitális médiumok: internetes cikkek átdolgozva, videóriportok

Segédanyag: átdolgozott, rövidített cikkek, hírek segítő kérdésekkel – Link

Időkeret: 40 perc

Feladatleírás

Válasszatok ki padtársaddal a kiadott három szöveg közül egyet és olvassátok el azt! Próbáljátok meg kigyűjteni abból a legfontosabb információkat a segítő kérdések felhasználásával! Ezt követően rendeződjetek négyfős csoportokba a kiválasztott szövegetek alapján! Fontos, hogy olyan csoportok alakuljanak, melyek tagjai mindannyian ugyanazt a szöveget olvasták! Olvassátok el újra a szöveget és készítsetek róla egy vázlatot! A vázlat elkészítésében segítségetekre lehet a segítő kérdések mellett az internet is. Az elkészített vázlatok alapján készítsetek egy másfél perces riportot/reklámfilmet a szövegetekben leírt gazdaságföldrajzi változásokról! A riport/reklámfilm elkészítéséhez segítségetekre lehetnek a csatolt videók. A film elkészítésére 10 percetek lesz, ezt követően bemutatjuk egymásnak az elkészült produkciókat!

Javaslat pedagógusok számára

Az órai bemutatásokat követően szorgalmi feladatként kiadható, hogy a tanulók vegyék videóra a riportjukat/reklámfilmjüket, majd azt küldjék el a tanárnak/töltsék fel a közös osztálycsoportba. A feladatbank korábbi feladatai között szerepel hasonló feladat, így – amennyiben azt már megcsinálták – a tanulóknak nem okoz különösebb nehézséget a riportok/reklámfilmek elkészítése.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulók legyenek képesek rövid szövegek elemzésére, abból tudjanak lényeges elemeket kiemelni, majd ezeket a média eszközeivel közvetíteni a társaik felé. Önálló internethasználat segítségével ismerkedjenek meg a földrajztudomány néhány specifikus szakszavával (pl. szlömösödés, rehabilitáció, városnegyed). Lássák egy-egy városrész időbeli átalakulásának folyamatát, ismerjék fel, hogy emögött milyen társadalmi-gazdasági tényezők állhatnak (pl. átalakuló társadalmi környezet, az újonnan megjelenő társadalmi rétegek eltérő igényei, urbanizációs problémák – népességszámnövekedés, szlömösödés). Lássák, hogy az egyes vállalkozók, vállalatok milyen reklám- és marketingfogásokat használnak bevásárlóközpontjaik népszerűbbé tételéhez, mit tartanak fontosnak kiemelni honlapjaikon (pl. megközelíthetőség, fenntarthatóság, üzletválaszték). 

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Magyarország régiói

A kép forrása. 

Kulcsszavak: régió, területi fejlettségi különbség, eurorégió, idegenforgalmi régió, település, város, falu, tanya, Észak-Alföld régió, Észak-Alföld régió, Dél-Alföld régió, Nyugat-Dunántúl régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Magyaroroszág régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió

Munkaforma/módszer: csoportmunka – háromfős csoportok, otthoni munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés kompetenciái; a tanulás kompetenciái

Használt digitális médiumok: közösségi médiumok bejegyzései (Instagram)

Segédanyag: –

Időkeret: 45 perc

Feladatleírás

Rendeződjetek háromfős csoportokba! Válasszatok ki egy Instagram-profilt és egy magyarországi régiót a lenti felsorolásokból! Készítsetek egy montázst a profil bejegyzései/sztorijai között található, a választott régiótokkal kapcsolatos képekből! A montázs minimum tíz képet tartalmazzon! Mutassátok be a montázst maximum 3 percben osztálytársaitoknak! A bemutatóban térjetek ki arra, hogy hol találhatóak ezek a helyszínek (az országon és a választott régión belül), miért ezeket a képeket választottátok, és hogy milyen érdekességeket tudtatok meg ezekről! Minden esetben ügyeljetek a forrásmegjelölésre is!

Választható Instagram-profilok

• www.instagram.com/csodasmagyarorszag/?hl=hu
• www.instagram.com/csodahelyek.hu/
• www.instagram.com/sokszinuvidek/
• www.instagram.com/szeretlekmagyarorszag.hu/

Választható magyarországi régiók

• Észak-Alföld régió
• Dél-Alföld régió
• Nyugat-Dunántúl régió
• Dél-Dunántúl régió
• Észak-Magyaroroszág régió
• Közép-Dunántúl régió
• Közép-Magyarország régió 

Javaslat pedagógusok számára

Már ez a négy profil is számtalan kombinációt eredményezhet a feladatok megoldását illetően, ám amennyiben ismerünk még hasonló oldalakat, nyugodtan bővítsük ki azokkal is a „választható Instagram-profilok” listáját.

Értékelés: tanári és tanulói értékelés szóban

Elvárt teljesítmények: a tanulók a profilok bejegyzései, képei közül tudjanak kiválasztani legalább tízet, ami a választott régiójukhoz kapcsolódik. A bemutatókból derüljön ki, hogy a tanulók valóban tudják, hol találhatóak az egyes képeken megörökített helyszínek, az elkészített kollázsuk legyen lényegre törő és figyelemfelkeltő.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Népesedési problémák - India és Kína

A kép forrása.

Kulcsszavak: India, Kína, népességrobbanás, népsűrűség, korszerkezet, falu, város, agglomeráció, világváros (globális város), urbanizáció (városodás, városiasodás), nyomornegyed, fenntarthatóság

Munkaforma/módszer: csoportmunka (otthoni munka), háromfős csoportokban

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a tanulás kompetenciái

Használt digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: 2 internetes cikk, feladatleírás tanulók számára - Link 

Időkeret: 120 perc

Feladatleírás

Az alábbi két cikk Földünk két legnépesebb országának egy-egy jelentős problémájával foglalkozik. Mindkét probléma a népességszámmal, illetve a népességszám növekedésével áll szoros összefüggésben. A feladatotok elolvasni a két cikket, majd kiválasztani közülük azt, amelyikkel részletesebben szeretnétek foglalkozni. A választott cikk alapján készítsetek egy podcastot háromfős csoportokban! A podcast nem más, mint egy digitálisan rögzített hangfelvétel, ami tartalmazhat zenét, híreket, interjúkat is. A podcast maximum három-négy perces legyen s valamennyien szerepeljetek benne! Mivel a cikkek hosszúak, így törekedjetek a leglényegesebb dolgok kiszűrésére, a podcast olyan legyen, hogy az is tájékozottá váljon a témában, aki nem olvasta az eredeti cikket. A podcast lényege nem az, hogy minden, a cikkben olvasott információ szerepeljen benne, hanem az, hogy kötetlenül beszélgessetek egy-egy olyan témáról, amilyenek a cikkekben leírtak is. Mondjátok el a saját véleményeteket a témáról, ha szükséges, ütköztessétek azokat társaitokéval. Fontos, hogy minden állításotokat támasszátok alá érvekkel! Podcastra példákat ezen a linken, tippeket a készítéshez pedig ezen a linken találsz.

    Választható cikkek

        Kína már bánja a 400 millió abortuszt, és nincs visszaút: https://bit.ly/3gAPpb2

        India városfejlődése és napjaink városi kihívásai: https://bit.ly/30BVnTf

Javaslat pedagógusok számára 

Mivel a cikkek igen hosszúak (és tartalmuk olykor meghaladja a tantervi követelményeket), hívjuk fel a tanulók figyelmét a lényeg kiemelésére! Ez könnyíthető, ha tanítási órán dolgozzák fel a szövegeket, tanárként pedig segítjük őket a fontosabb részek megtalálásában. Ez előmozdíthatja a későbbi önállóbb szövegfeldolgozást. Az értékelés szempontjait adjuk ki előzetesen a tanulóknak, hogy irányítsa a feladatmegoldást.

Értékelés: előzetes szöveges értékelés a tanár által, majd közös értékelés szóban a tanulókkal.

Elvárt teljesítmények: a tanulók tudják elhelyezni időben és térben a cikkekben olvasott eseményeket, lássák, hogy milyen népesedési problémákkal küzdenek ezen országok (pl. Kína – az egykepolitika bevezetéséből származó demográfiai és gazdasági gondok, India – a népességszám gyors növekedésével járó urbanizációs problémák) és ezek milyen okokkal magyarázhatóak, valamint milyen következményeik lehetnek. Gondolják végig, hogy az egyes problémákat hogyan lehetne megoldani, s néhány megoldási javaslat a podcastokban is jelenjen meg. Tudják a cikkekben megjelenő tantervi fogalmakat (pl. elöregedő társadalom, urbanizáció, nyomornegyed) helyesen értelmezni, majd azokat megfelelően használni az elkészült produktumokban.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

A mi galaxisunk

A kép forrása.

Kulcsszavak: Naprendszer, Világegyetem, Tejútrendszer, csillag

Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái

Használt digitális médiumok: animációs film (részlet)

Segédanyag: Oroszlánkirály 1. (50:30–51:55) – Link

Időkeret: 5 perc

Feladatleírás

Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Tanári kérdések a megtekintés előtt: Mely fogalomról beszélgetnek az animációs film szereplői? Melyik szereplő megfejtése áll a legközelebb a valósághoz? Határozd meg a csillag fogalmát! Nevezz meg konkrét csillagokat a Világegyetemből!

Javaslat pedagógusok számára

Az animációs filmet érdemes az óra elején levetíteni, mintegy a téma bevezetéseként.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulók ismerjék fel, hogy a párbeszéd a csillagokról szól, melyek definíció szerint óriási méretű, izzó, ezért világító gázgömbök, amelyeket anyaguk tömegvonzása tart össze, a magjukban az atommagok egyesülése során felszabaduló hatalmas mennyiségű energiát sugároznak ki. Pumpa (a vadkan) megfejtése áll a legközelebb a valósághoz. Példák csillagokra: Nap, Szíriusz. 

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Online társasjáték a Deck.Toys felületén - Üdv a tengeren!

A kép forrása. 

A környezeti szemléletformálással 2018 óta foglalkozom, egy OTDK dolgozatot követően a szakdolgozatomat is ebből a témából írtam, melynek címe: Környezeti szemléletformálás IKT-eszközökkel és -módszerekkel. E bejegyzés (pontosabban egy, a GeoMetodika honlapján megjelent cikk) a dolgozat egy olyan feladatát mutatja be, amely a világtenger problémáival foglalkozik: olyan problémákkal, mint például a túlhalászás, az olajszennyezés, vagy a műanyagszennyezés.

A cikket IDE kattintva érheted el.

A társasjáték táblája (képernyőfelvétel)

 

A külső erők - A jég munkája

A kép forrása. 

Kulcsszavak: gleccser, jégtakaró, firn, moréna, fjord, vándorkő, globális éghajlatváltozás, Ötzi, jeti

Munkaforma/módszer: páros munka, tanórai és otthoni munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; kreativitás, kreatív alkotás, önkifejezés, kulturális tudatosság 

Használt digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: 6 db internetes cikk átdolgozva, forrásmegjelöléssel és az egyes cikkekhez kapcsolódó kérdésekkel, „A jég munkája” című tabló – Link

Időkeret: 90 perc

Feladatleírás

A feladat páros munka, így szükséged lesz egy párra!

1. Nyissátok meg a csatolt tablót, melyen különböző információkat találtok a jég munkájával kapcsolatosan.
2. Olvassátok el figyelmesen a tablón szereplő információkat, majd nyissátok meg a linkeket/olvassátok be a QR-kódokat! Ezeken olyan újságcikkeket találtok, amelyek az elmúlt években jelentek meg egy-egy internetes hírportálon. Minden újságcikk után találtok néhány kérdést, amikre próbáljatok meg válaszolni, mivel ezek segíthetik a megértést és a feladatmegoldást! Készítsetek jegyzetet is az olvasottakról!
3. Ezt követően két feladat közül választhattok! A válaszaitok és a jegyzeteitek alapján készítsetek

A.  címoldalt (főoldalt) egy saját magatok által tervezett internetes hírportál számára, amelyen megjelennek a tablón és a cikkekben olvasott információk rövid, csattanós formában. A címoldal legyen informatív, színes és figyelemfelkeltő! A címoldalt digitális formában (pl. Word-ben) készítsétek el! A feladat megoldásában segítségetekre lehetnek a következő hírportálok nyitólapjai: afoldgomb.hu, hvg.hu, index.hu, ng.hu, portfolio.hu, origo.hu, 24.hu, 444.hu.

VAGY

B.  egy rövid, maximum 3 perces hírműsort, amiben megjelennek a tablón és a cikkekben olvasott információk rövid, csattanós formában. A hírműsor legyen informatív, színes és figyelemfelkelő! A hírműsort rögzítsétek is kamerával! Példát hírműsorokra ide és ide kattintva találtok.

Javaslat pedagógusok számára

Mivel a feladat nem fér bele egy tanítási órába, így a munka jelentős része otthoni keretek között valósul meg. Ettől függetlenül biztosítsunk egy tanórát a tanulók számára, ahol megismerkedhetnek a tabló tartalmával, elkezdhetik a kérdések megválaszolását és a feladat tervezését. Az értékelés elsődleges szempontja nem az, hogy az elkészült produktumokban minden újságcikk tartalma részletesen megjelenjen, hiszen ahány tanulópár, annyiféle főoldal vagy hírműsor készül majd. Közös megtekintésükkor valószínű, hogy az összes olvasott tartalom megjelenik majd valamilyen formában.

Értékelés: egyéni, szöveges értékelés a tanár által, majd közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulók ismerkedjenek meg a jég felszínalakító tevékenységével, tudjanak különbséget tenni a szárazföldi jég két fő típusa között (gleccser, belföldi jégtakaró), ismerjék ezek területi elhelyezkedését (belföldi jégtakaró: Antarktika, Grönland; gleccser: általában magashegységek – Himalája, Alpok). Legyenek képesek (pl. ábrák, képek alapján) felismerni a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító (pl. fjord) és építő (pl. fenékmoréna síkság) munkáját. Ismerjék fel a valós (Ötzi) és a kitalált (jeti) személyek/karakterek közötti különbségeket. Ismerjék fel, hogy a Föld története során eltérő volt a jéggel borított területek nagysága, lássák a globális éghajlatváltozás és a jéggel borított területek csökkenése közötti összefüggéseket.

Katona Petra és Kranyik Tünde (9. évf.) által készített munka.

Jakab Lilla és Rúzsa Rebka (9. évf.) által készített munka.

Hegyi Réka és Szabó Blanka (9. évf.) által készített munka.

Péter Panka és Somlai Mira (9. évf.) által készített munka.

Drága Jázmin és Ficsór Anna (9. évf.) által készített híradó. 

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

A képek és videók közzétételéhez a tanulók hozzájárultak. 

"Szippants bele!" - projektfeladat

A Környezeti szemléletformálás - a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban című OTDK dolgozatomban kidolgozott fejlesztési programom második állomását a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9.b és 9.d osztályos tanulóival sikerült megvalósítanunk. (Az első állomás produktumait ide kattinva érheted el). 

A tanulók 4-6 fős csoportokban készítettek olyan kisfilmeket, amikben a légkör problémáival foglalkoznak, különböző karakterek bőrébe bújva. A cél az volt, hogy ezekkel a videókkal a környezettudatos életmódra és az ehhez elengedhetetlen változtatásokra hívják fel a figyelmet.

A feladat részletes leírását, fejlesztési céljait (részlet a dolgozatomból) IDE kattintva érheted el.

A feladathoz készült - a tanulóknak is kiadott - segédanyagot pedig IDE.

Most pedig következzen néhány elkészült videó.

Az avarégetés következményei. 

Készítették: Herner Noémi, Kovács Simon, Ferencz Zétény, Szomor Szelina, Vereczki Panni

A park.

Készítették: Baranyi Dorka, Drága Jázmin, Reng Dániel, Somlai Mira, Szarka Dömötör 

Az Acélorchidea projekt.

Készítették: Hegyi Réka, Katona Petra, Szabó Blanka 

A tanulók hozzájárultak a videók közzétételéhez. 

Kora újkori Instagram

A kép forrása. (Saját szerkesztés)

Téged is izgat, hogy mit posztolt volna Zrínyi Miklós a vasvári békét követően? Érdekel, hogy hogyan csetelt volna egymással I. Lipót és XIV. Lajos? Gondoltál már arra, hogy II. Rákóczi Ferenc milyen kapcsolatot ápolt feleségével, Saroltával? Ha mindhárom kérdésre igen a válaszod, akkor jó helyen jársz! 

Azt hiszem, izgalmas lett volna a kora újkor, ha lett volna Instagram. Lehet bizonyos dolgok nem maradtak volna titokban, egy véletlenül engedélyezett bekövetés lerántotta volna a leplet egy-egy összeesküvésről, felkelésről, vagy gyilkosságról. Változott volna bármi is, ha a kora újkor fejedelmei, királyai, nemesei és egyházi személyei rendelkeznek Instagram-profillal?

Nem tudom...

De a Vörösmarty Mihály Gimnázium kreatív 10.c osztályos tanulói egy "miniprojekt" keretein belül elkészítették kilenc kora újkorban élt személy profilját és azokat különféle izgalmas tartalmakkal töltötték meg. Van itt feleségéről posztoló II. Rákóczi Ferenc, a tallérjaival büszkélkedő I. Lipót, az utolsó perceiben posztoló Fráter György, a versailles-i kastélyát reklámozó XIV. Lajos, tudósai körében posztoló Bethlen Gábor, és fodrászhoz járó Zrínyi Miklós is. 

A tanulók két hetet kaptak a profilok kidolgozására, melyhez viszonylag egyszerű feladatleírást kaptak.

Segítségül a profilok elkészítéséhez megadtam néhány szempontot is, ezek a következők:

És jöjjön néhány példa az elkészült profilokból: