A 2018-as magyar országgyűlési
választásokon felbuzdulva elgondolkodtam azon, hogy mennyire is nehéz megérteni
azt. Leendő történelemtanárként állampolgári ismereteket is kell majd oktatnom,
aminek elengedhetetlen része, hogy a jövő generációja tisztában legyen azzal,
hogy miként is működnek Magyarországon a választások. Mostani bejegyzésem ezt
hivatott körüljárni: a diákok egy több hetes projekt keretein belül
ismerkedhetnek meg a téma minden szegmensével, a választási rendszer titokzatos
világával s a parlament működésének alapvető struktúrájával.
Úgy gondolom, hogy egy ilyen összetett
témát nem lehet egyszerű tanórai keretek között, 45 percben megértetni a diákokkal.
Ahhoz, hogy tanítványaink gondolkodó, felelős állampolgárokká válhassanak,
szükséges választási rendszerünk alapvető ismerete. Ehhez igyekszem most némi
segítséggel hozzájárulni.
Mint írtam, a projekt egy heteken
átívelő, az országgyűlési választások menetét többé-kevésbé lemodellező, kooperatív
és kollaboratív módszerekre épülő feladat, melyben hangsúlyos szerepet kap az
IKT kompetencia fejlesztése is.
A diákok többnyire csoportokban
dolgoznak, a csoportok létszáma nem kötött, de ajánlottak a 4-5 fős csoportok. Példafeladatomban
én egy 33 fős osztályból indultam ki és ehhez alkottam meg egy képzelt választást.
Mivel a projekt egy sok lépcsőből álló, egymásra épülő részfeladatokat
tartalmazó feladat, így először felsorolásszerűen adom közre a lépéseket, majd
alább részletesebben is kifejtem azokat. Az egyes részfeladatokat ajánlott rugalmasan
kezelni, be lehet illeszteni új feladatokat is, akár el is lehet venni azokból,
vagy már meglévőn is lehet változtatni - ez utóbbi olykor célszerű is, ha az
osztály hozzáállása, érdeklődése úgy kívánja.
1. Információgyűjtés a választási rendszerről (tanóra, könyvtár, internet stb.)
2. Pártok alapítása
3. A pártok közösségi oldalainak létrehozása, személyre szabása
4. Listaállítás, egyéni képviselők kijelölése
5. Pártprogramok, választási programok ismertetése
6. Kampány
7. Miniszterelnök-jelölti vita
8. Választás
9. A parlament megalakulása
10. Parlamenti törvényalkotás
1. Információgyűjtés a választási rendszerről (tanóra, könyvtár, internet stb.)
2. Pártok alapítása
3. A pártok közösségi oldalainak létrehozása, személyre szabása
4. Listaállítás, egyéni képviselők kijelölése
5. Pártprogramok, választási programok ismertetése
6. Kampány
7. Miniszterelnök-jelölti vita
8. Választás
9. A parlament megalakulása
10. Parlamenti törvényalkotás
 |
| A listás mandátumkalkulátor működése - A "Zöld Párt" kapta a legtöbb szavazatot, így az öt mandátumból kettő az övé, a "Narancs Párt" ugyan négy szavazattal kevesebbet kapott, de még így is két mandátumot szerzett. A "Kék Párt" hét szavazattal és egy mandátummal bekerült az "Osztálygyűlésbe", ám a másik két párt nem érte el a bejutási küszöböt. |
Látjuk tehát, hogy milyen összetett
feladatot kell a diákoknak véghezvinniük, de véleményem szerint ez elengedhetetlen
ahhoz, hogy megismerjék, hogy a válóságban is mennyi minden kell a zökkenőmentes
választás lebonyolításához. Tanárként természetesen mindenben a diákok
rendelkezésére kell állnunk és a háttérből folyamatosan irányítanunk kell az
egyes részfeladatokat, illetve az azok közötti átmenetet! Most pedig jöjjenek a
részletesebben kifejtett részfeladatok:
1. Információgyűjtés a választási rendszerről: A projekt
kezdetén, az ezzel foglalkozó legelső órán ismertetjük a diákokkal a választással
kapcsolatos legalapvetőbb ismereteket, felhívjuk figyelmüket a legfontosabb
részekre, szakirodalmat és internetes forrásokat ajánlunk nekik.
2. Pártok alapítása: A diákok egyedül, párban, vagy
csoportban, egyéni belátásuk szerint pártokat alapítanak, azoknak nevet adnak,
kiválasztják a párt fő értékeit, motívumait (pl. szín), felosztják a feladatköröket,
kijelölik a párton belüli tisztségeket. Bejegyeztetik magukat a választási
irodánál. Azok a diákok, akik nem alapítanak pártokat, kijelölik, hogy milyen
feladatokban szeretnének részt venni.
3. A pártok közösségi oldalainak létrehozása, személyre szabása:
A már meglévő pártok egy-egy választott közösségi oldalon (pl. facebook,
instagram) létrehozzák saját felületüket, amin az egész projekt időtartalma
alatt dokumentálják az aktuális történéseket, kampányolnak, kapcsolatba lépnek
a „választókkal” stb. Fontos, hogy felhívjuk
diákjaink figyelmét e közösségi oldalak megfelelő használatára s nekünk
tanároknak is figyelemmel kell kísérni e felületeket, és ellenőriznünk kell,
hogy azok megfelelő tartalommal töltődnek-e meg.
4. Listaállítás, egyéni képviselők kijelölése: A pártok írásban
benyújtják „osztályos listájukat” és egyéni képviselőjelöltjeik névsorát a
választási irodához.
5. Pártprogramok, választási programok ismertetése: Az egyes
pártok egy tanóra keretében ismertetik az osztály előtt választási
programjaikat, melynek három kötelező eleme (oktatásügy, egészségügy,
demográfia) mellé a diákoknak két másik fontosat kell kitalálniuk és
ismertetniük pártjuk értékrendje szerint. A pártoknak eddig kell a korábbi feladatok
dokumentációját (pl. projektterv) és a választási programokat is írásban leadniuk.
6. Kampány: A programok ismertetése után az
egyes pártok megkezdhetik a kampányolást, melynek helyszíne az online világon
kívül a valóságos tér is lehet. A pártoknak legalább egy (de inkább több)
választási plakátot, szórólapot stb. kell készíteniük.
7. Miniszterelnök-jelölti vita: A választás
„előestéjén”, egy tanóra keretein belül sor kerül az eseményre, melyen a pártok
miniszterelnök-jelöltjei vitatkoznak egymással a legfontosabb (előre megadott) politikai
témákban. A vita a megszokott formát követi: minden jelölt két-két percet kap
válaszadásra, reflektálásra. A vitát vezetheti a tanár is, de egy-egy
felkészült diák is.
8. Választás: Egy tanóra keretein belül, a
legfontosabb szabályok felelevenítését követően sor kerül a választásra.
Eddigre elkészülnek a korábban beadott dokumentumok alapján a szavazólapok is.
9. A parlament megalakulása: A
választás eredményének kihirdetése után, a következő tanórán megalakul a 11 fős
osztályparlament. Az eredmények összesítéséhez, valamint a választási
jegyzőkönyv elkészítéséhez segítséget nyújt majd az alul megtalálható kalkulátor.
Az osztályt patkószerűen átalakítjuk és az eredmények alapján (a korábban
megalapított frakciókba) a megválasztott, bejutott képviselők beülnek a
parlamentbe. Kiderül, ki alakíthat kormányt és kik lesznek ellenzékben.
10. Parlamenti törvényalkotás: Az „osztálygyűlés”
egy tanóra keretein belül legalább egy törvényt megpróbál elfogadni a korábbi
pártprogramok alapján.
A projekt összesen 5 tanórát vesz igénybe, ezen kívül a
diákok iskolán kívül végzik az egyes részfeladatokat, azok elemeit felosztva
egymás között. A cél nem a tanulók leterhelése, hanem a választási rendszer
megértése, megismerése, ezért is szeretném hangsúlyozni, hogy a diákoknak
lehetőségük van olyan feladatokat vállalniuk, amik testhezállóak, amiket
szívesen csinálnak. Természetesen nem kötelező pártot alapítani, nem kötelező
részt venni a szervezésben, hiszen a projekt e része nem mindenki számára
érdekes, nem mindenkit érdekel a száraz politika. Szerencsére a projekt során
rengeteg lehetőség, részfeladat van, amiben a diákok kiélhetik kreativitásukat.
Ha valakit az újságírás érdekel, akkor alapíthat a választások idejére újságot,
amiben informálhatja az osztálytársakat az aktualitásokról. Ha valakit a
filmkészítés, videózás érdekel, készíthet kampányfilmeket, riportokat. Ha
valakit a művészetek érdekelnek, rajzolhat, festhet választási patkót,
tervezhet pártlogót, választási plakátot. Ha valakit jobban érdekel a
háttérmunka, részt vehet a Választási Iroda munkálataiban például
szavazatszámlálóként.
Ez csak néhány példa arra, hogy
miként lehet kibővíteni a projektet úgy, hogy minden diák találjon benne
valamit, amit szívesen csinál, hiszen ezek mind-mind olyan feladatok, amik
hozzánk tesznek valamit, miközben tanulunk valamit a választási rendszerről, és
aminek jövőbeli hatásai közé tartozhat az is, hogy szívesen elmegyünk majd szavazni
és aktív részt vállalunk a közügyekből.
Tanárként nekünk kell elvégeznünk a
háttérmunkát. Itt gondolok például az egyes választókerületek (összesen hat!) kijelölésére
(célszerű páratlan létszámú csoportokat kijelölni, hogy ne alakuljanak ki
döntetlenek), a szavazólapok elkészítésére, kinyomtatására, vagy a szavazatok
megszámlálására, az eredmények kihirdetésére. Nekünk kell ellenőriznünk az
egyes pártok politikai programját, javítanunk kell azt, az esetleges
félreértéseket el kell magyaráznunk, helyre kell tennünk. Figyelemmel kell
kísérnünk a kampányt, ügyelnünk kell az alapvető szabályok betartatására (pl.
személyiségi jogok, egymás tisztelete) minden felületen. És természetesen
értékelnünk kell az elkészült produktumokat, de ezt már mindenki saját belátása
szerint tegye, bár ebben az esetben távol tartanám magam az egyes részfeladatok
szigorú, érdemjegyekkel történő osztályozásától.
 |
| Az Osztályparlament összetétele. A táblázat bal oldalán a listás eredmények, a jobb oldalán pedig az egyéni választókörzetek adatai szerepelnek. A választások győztese a "Zöld Párt", az országgyűlési mandátumok 54%-ával abszolút többségben van, így kormányt alakíthat. |
A választás megértése, megértetése
érdekében készítettem egy Excel fájt, amibe a választást követően rögzíteni
lehet az eredményeket, és ami automatikusan megmutatja a parlament
összetételét, kiszámolja a százalékokat, elárulja az egyes pártok által
megszerzett mandátumok számát. Ehhez alapvető Excel-ismeret szükséges, de
készítettem mellé egy rövid lépésekre bontott útmutatót is. E két fájlt a poszt
végén megtaláljátok, letölthetitek!
Remélem, elnyeri tetszéseteket a
feladat, ha bármi nem lenne világos, kérdésetek, észrevételetek van, nyugodtan
keressetek, szívesen állok a rendelkezésetekre!
Szavazatszámláló, mandátumkalkulátor (töltsétek le!)
A valósággal való bármilyen egyezés csupán a véletlen műve. A színek nem feleltethetőek meg egyetlen politikai pártnak sem!
