A fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban
Az emberek mindennapi életét áthatja a környezetről való – valamiféle – gondolkodás. Fontosnak tartom, hogy ez a gondolkodás pozitív attitűdökre épüljön.
A tavalyi év elején fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a fenntarthatóság témakörével meglehetősen keveset foglalkozunk a földrajzórák keretein belül. Elhatároztam, hogy megvizsgálom a fenntarthatósággal kapcsolatos témákhoz való viszonyulást, megnézem, hogy a tanulók és a tanárok milyen módszereket használnak/alkalmaznak a tanulási-tanítási folyamatban és ennek alapján megpróbálok létrehozni egy olyan két évfolyamon átívelő fejlesztési programot, melynek középpontjában a környezeti szemléletformálás, valamint a környezeti tartalmak témakörönkénti megjelenése, feldolgozása áll. Célom volt továbbá az egyes feladatokkal a különféle kompetenciák fejlesztése is. Mindez a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára beadott, közel 90 oldalas dolgozatban öltött testet, melynek címe: Környezeti szemléletformálás - A fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban.
A dolgozat bemutatására az OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani - Tudástechnológiai szekciójában A természeti környezet megismerésének
pedagógiája tagozatban került sor, ahol első helyezést értem el. Témavezetőm dr. Makádi Mariann.
Ez a bejegyzés annak apropóján jött létre, hogy az OTDK dolgozatomban leírt feladatok sok-sok földrajztanárhoz eljussanak. Ennek érdekében, a bejegyzés végén található link(ek)re kattintva megnyílik a Geometodika c. online szakmódszertani folyóirat honlapja, ahol megtalálhatjátok a fejlesztési program feladatait. Természetesen - mint ahogyan erre a dolgozatomban is felhívom a figyelmet - fontos, hogy a feladatokat valamilyen módon átalakítsuk saját magunk, illetve tanulóink igényeihez. Az alább található két táblázat azt mutatja meg nekünk, hogy a két évfolyamon miként épülnek egymásra a témakörökhöz kapcsolódó különféle tevékenységek. A táblázat legalsó sorában az egyes tematikus egységek címét láthatjuk, fölötte az ezzel kapcsolatos módszereket, dőlt betűvel pedig a témakörökhöz kapcsolódó feladatok címét. A piros vonal jelzi számunkra a kompetenciaterületet (egy-egy lépcsőfokot), amelyek fejlesztésére kiemelt hangsúlyt fektettem az egyes témaköröknél.
 |
| A fejlesztési program témakörei és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, kompetenciaterületek - 9. évfolyam |
 |
| A fejlesztési program témakörei és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, kompetenciaterületek - 10. évfolyam
A dolgozat rezüméje
Az emberek mindennapi életét áthatja a környezetről való – valamiféle – gondolkodás. Fontosnak
tartom, hogy ez a gondolkodás pozitív attitűdökre épüljön. Éppen ezért súlyos problémának tartom,
hogy a környezetünk állapotával kapcsolatos témakörök (pl. globális éghajlatváltozás, környezet- és
természetvédelem, fenntarthatóság) alárendelt szerepet töltenek be a földrajz tanítási-tanulási
folyamatában.
Dolgozatommal szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy éppen ezeknek a témaköröknek
nem lenne szabad perifériára szorulniuk, hiszen a földrajz mint tantárgy legalapvetőbb feladata a
kritikusan gondolkodó és felelős állampolgárok nevelése mellett a környezettudatosságra, a
környezeti, természeti értékeink megóvására való nevelés.
Célom az volt, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom segítségével egy kérdőíves felmérést
követően, annak eredményeit kiértékelve megértsem, feltárjam a témával kapcsolatos általános
vélekedés okait, illetve megismerjem, hogyan viszonyulnak e korosztály (13–15 év) tanulói és az
őket tanító földrajztanárok a fenntarthatóság témaköréhez. Ezen eredmények, valamint személyes
osztálytermi vizsgálódás alapján egy olyan, két éven át tartó fejlesztési programot dolgoztam ki,
melynek keretein belül különféle módszerek és projektek segítségével felkelhető a tanulók
érdeklődése és motivációja a téma iránt. A fejlesztési programban a környezeti szemléletformálás és
az egyes kompetenciaterületek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt helyeztem a tanulók egyéni
sajátosságaira és a korosztály várható igényeire is. Összességében úgy vélem, hogy sikerült egy
módszertanilag változatos, színes, a tanulók és a pedagógusok számára is hasznos és élvezhető
fejlesztési programot összeállítanom. A program első két állomását volt lehetőségem iskolai
környezetben is kipróbálni. További célom, hogy elképzeléseim kitörjenek e dolgozat lapjairól, és a
gyakorlatban is minél szélesebb körben ki tudjam próbálni azokat, hiszen csak ezáltal kaphatok
reálisabb képet elképzeléseim és a kidolgozott módszerek hasznosságáról.
Amennyiben érdekel a dolgozat teljes szövege, kérlek vedd fel velem a kapcsolatot!
A fejlesztési program feladatai ezen a linken, a GeoMetodika c. online szakmódszertani folyóirat honlapján megjelent három részes cikksorozat részei pedig az alábbi linkeken érhetők el: A témával kapcsolatos, az Új Pedagógiai Szemlében megjelent tanulmányt IDE kattintva érheted el! 
Az Új Pedagógiai Szemle 2019/9-10. számának címlapja.
Remélem hasznotokra válnak majd a feladatok! Bármilyen kérdést szívesen megválaszolok, és természetesen várom a visszajelzéseket is! :) "Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk meg." |
