Digitális Tér Konferencia - Tanári életutak

A kép forrása.

2020. november 25-27. között került megrendezésre az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, az ELTE PPK és a Tempus Közalapítvány közös szervezésében a Digitális Tér Konferenciát, melynek keretein belül egy kerekasztal beszélgetésen vehettem részt. A beszélgetés témája különböző tanári életutak bemutatása volt, ezen belül a digitális munkarendről és annak tanulságairól beszélgettem a szakma kiváló képviselőivel. 

A beszélgetés moderátorai: Mohay Domonkos, Péter Petra, tanárszakos hallgatók, a “Tanár leszek” hallgatói műhely tagjai, ELTE PPK

Beszélgetők:

Dénesné Szak Andrea, tanár, Kaposmérő, Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Kiss Mónika, tanító, Szegedi Orczy István Általános Iskola

Horváthné Gyurisán Szabina, tanár, Soproni SzC Handler Nándor Technikum

Barbarics Márta, tanár, Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum

Seres Zoltán, tanár, VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium 

A beszélgetésről készült felvétel itt tekinthető meg: 

Magyarország a globalizáció világában

A kép forrása. 

Kulcsszavak: globalizáció, Magyarország, fogyasztói társadalom, transznacionális vállalat (TNC), világmárka, település, Budapest

Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka, irányított információszerzés

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony tanulás), kulturális tudatosság

Használt digitális médiumok: reklámfilm

Segédanyag: Coca-Cola reklám – Link

Időkeret: 10–12 perc

Feladatleírás

Nézzétek meg figyelmesen a következő videót, és válaszoljatok a kérdésekre!

1. Mely városokon halad keresztül a Coca-Cola kamionja? Miről ismered fel e városokat? Ezek közül melyik nem megyeszékhely?
2. Ábrázoljuk együtt Google Maps-en a kamion útvonalát! Mit gondolsz, ésszerű volt-e az útvonal megválasztása?
3. Hol, melyik megyében található a reklámfilm végén (a jelzőtáblán) látható Nagykarácsony nevű település?
4. Miben tér el a jelzőtáblán túl látható táj a valóságtól? Mit gondolsz, mi állhat ennek a hátterében?
5. Hogyan jelenik meg a reklámfilmben a globalizáció?
6. Milyen marketing eszközöket használ a reklámfilm a termék népszerűsítésére?

Javaslat pedagógusok számára

A feladatot célszerű közösen feldolgozni a tanulókkal: a reklámfilm levetítése után kivetíthetjük a kontúrtérképet, vagy használhatjuk a Google Maps-et (Google Earth-et) is arra, hogy felrajzoljuk a kamion útvonalát. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét arra is, hogy ezt a reklámfilmet jóval a születésük előtt sugározták a televíziók (az 1990-es években).

Értékelés: közös értékelés szóban 

Elvárt teljesítmények: a tanulók hazánk példáján keresztül lássák a globalizáció megjelenési formáit (pl. a világmárka elterjedése Magyarországon). Ismerjék fel országunk jelentősebb városait, megyeszékhelyeit azok szimbolikus épületeiről (Kecskemét – Cifrapalota, Sopron – Tűztorony, Budapest – Budavári Palota, Pécs – Dzsámi; Sopron nem megyeszékhely). Térkép segítségével határozzák meg, hogy Nagykarácsony község Fejér megyében található (lakossága kb. 1300 fő). Azonosítsák, hogy a várost jelző táblán túl látható táj eltér a valóságtól, hiszen a videóban havas hegységet láthatunk, Nagykarácsony pedig tipikus mezőföldi település, ahol az átlagos tengerszint feletti magasság nem éri el a 200 métert sem. Az eltérés oka valószínűleg az, hogy a reklámot eredetileg nem csak Magyarországnak szánták, az egyes országok megvágták a reklámfilmet, illetve itt-ott kiegészítették, saját arculatukra formálták azt. 

A Coca-Cola kamion útvonala (Google Maps).

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

A tengervíz mozgásai - a tengerjárás

A kép forrása.

Kulcsszavak: Hold, tenger, tengerjárás, apály, dagály, árapályjelenség, Franciaország

Munkaforma/módszer: otthoni egyéni munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás); matematikai, gondolkodási kompetenciák

Használt digitális médiumok: internetes hírportál, time-lapse videó

Segédanyag: a cikkhez és a videóhoz kapcsolódó kérdések, feladatok, valamint megoldások – Link

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás

Válaszold meg a feladatlap kérdéseit a videó és a cikk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára

A feladat házi feladatként és órai munkaként is feldolgozható. A videó tanítási órán is levetíthető. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét a time-lapse videó sajátosságára, hogy a hosszú idő alatt felvett eseményeket, jelenségeket rövid időn belül játsza le. Így a film az idő múlását gyorsítva mutatja, a valóságban az árapályjelenség nem érzékelhető úgy, ahogyan a videóban, az sokkal több időt vesz igénybe. 

Értékelés: tanári értékelés írásban, a számításos feladat közös ellenőrzése.

Elvárt teljesítmények: a tanulók tudják térképen elhelyezni a videóban és a cikkben olvasott kolostor helyszínét, lássák annak társadalomföldrajzi vonatkozásait (pl. ENSZ – UNESCO, turizmus). Ismerjék fel a szöveg és a film segítségével, hogy a tengerjárás (árapályjelenség) teszi különlegessé a helyszínt, lássák a jelenség kialakulásának okát (Hold vonzóereje, centrifugális erő). A középkori szituáció segítségével ismerjék fel az árapályjelenség mindennapokra gyakorolt hatását és lássák a helyzet megváltozását napjainkra. 

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Integrációk, együttműködések

A kép forrása. 

Kulcsszavak: ASEAN, együttműködés (integráció), szabadkereskedelmi övezet, Ázsia, Ausztrália, Európai Unió, GDP, világkereskedelem

Munkaforma/módszer: otthoni egyéni munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás)

Használt digitális médiumok: internetes hírportálok

Segédanyag: 2 internetes cikk és azokhoz kapcsolódó kérdések, feladatok, valamint megoldások – Link; a feladatlap digitális változata a digitális tanrendhez illeszkedve (Google Forms) – Link (a kérdőív szerkesztéséhez jogosultság kérése szükséges)

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás

Válaszold meg a feladatlap kérdéseit saját ismereteid és a két alábbi cikk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára

A feladat kiadható házi feladatként és tanórai munkaként is feldolgozható. A feladatot elkészítettem digitális változatban is Google Forms segítségével, így digitális tanrend esetén is használható.  

Értékelés: tanulói értékelés írásban – a tanulók egymás feladatlapjait értékelik.

Elvárt teljesítmények: a tanulók hasonlítsák össze a két hírportál cikkében ismertetett eseményt, legyenek képesek azokból kiszűrni a fontos információkat. Tudják elhelyezni térben a megállapodásban részt vevő országokat, ezeket jelöljék térképen. Legyenek képesek kapcsolatot teremteni az integráció szintjei (fokozatai) és a mindennapi élet között, tudjanak példákat hozni integrációkra, együttműködésekre.

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült. 

Nemzetközi szervezetek

A kép forrása. 

Kulcsszavak: nemzetközi szervezet, ENSZ, FAO, Greenpeace, NATO, UNESCO, WHO, WTO, WWF, éghajlatváltozás

Munkaforma/módszer: páros munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a tanulás kompetenciái (önálló és társas tanulás)

Használt digitális médiumok: videó- és reklámfilmek; nemzetközi szervezetek honlapjai

Segédanyag: tanulóknak kiadható táblázat a feladat megoldásához (A/3) - Link, QR-kódokat és logókat tartalmazó nyolc különálló, kinyomtatható lap (A/5) – Link

Időkeret: 35 perc

Feladatleírás

Rendeződjetek párokba, majd osszátok fel magatok között a nyolc nemzetközi szervezetet aszerint, hogy melyikkel szeretnétek foglalkozni (4-4 szervezet jut mindkettőtöknek)! Az osztályterem bizonyos pontjain QR-kódokat tartalmazó lapokat találhattok kiragasztva. Olvassátok be a QR-kódokat a telefonotokkal! Az egyes kódok mögött érdekes információkat olvashattok az adott szervezetről, vagy azzal kapcsolatos videókat, reklámfilmeket tekinthettek meg. Az a feladatotok, hogy kitöltsétek a kiosztott táblázatot a QR-kódok mögött és az internet más helyein található információk alapján. A kitöltést követően ismertessétek az egyes szervezetek jellemzőit párotokkal: tegyetek fel egymásnak olyan kérdéseket, amik a „Mi/Ki? Hol? Mikor? Miért? Milyen? Hogyan?” kérdőszavakkal kezdődnek!

Javaslat pedagógusok számára

A QR-kódokat tartalmazó lapokat érdemes színesben kinyomtatni, majd laminálni azokat – így többször is felhasználhatóvá válnak. A QR-kódok mögött található videókat, honlapokat kigyűjtöttem külön dokumentumban is, ezzel is könnyítve a feladat átláthatóságát a tanárok számára. Ez a dokumentum egyéb oldalakat, illetve egyéb szervezeteket is tartalmaz - Link. A feladat többnyire a közelmúltban készült videókat tartalmaz, így érdemes lehet a felhasználás előtt átnézni és – ha szükségesnek érezzük – aktualizálni azokat. 

Értékelés: tanári értékelés írásban – a tanulók által kitöltött táblázatok ellenőrzése

Elvárt teljesítmények: a tanulók megismerkedjenek néhány olyan nemzetközi szervezettel, amelyekkel a mindennapjaikban is találkozhatnak. Tudjanak különbséget tenni az ENSZ szakosított szervezetei (pl. UNESCO, FAO) és egyéb szervezetek (pl. WWF) között. Lássák át egy-egy szervezet működését, legfontosabb feladatait, illetve azokat a földrajzi problémákat, amelyek megoldásán dolgozik a szervezet, és ezeket helyesen tüntessék fel a táblázat megfelelő celláiban.   

A feladat a "Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével" című TDK-dolgozatom keretein belül készült.