Szavak és felhők - szófelhők alkalmazása az iskolában

Diákkén nem sokszor találkoztam a szófelhő fogalmával így, ebben a formában. Az interneten néhányszor szembe jött velem egy-egy téma köré épülve, de akkor nem gondoltam abba bele, hogy ezeket akár órákon is lehet használni. A Tagul csak egy az interneten fellelhető számtalan online szófelhőkészítő weboldal közül, de véleményem szerint ez az egyik legjobb: könnyen használható, gyors, s mivel saját képeket is fel lehet tölteni, így végtelen számú szófelhőt tudunk készíteni. Most nézzünk néhány példát arra, hogy én miként integrálnám be a szófelhőket az általam tanított tanórákba. 

https://tagul.com

1)

Történelem óra - 9. osztály - A tatárjárás

Egy igen fontos eseményét választottam ki hazánk történelemének, úgy vélem a tatárjáráson keresztül jól meg lehet mutatni egy szófelhő pozitív tulajdonságait. 

Akár egy egész órát is építhetünk erre az egy szófelhőre, hiszen próbáltam úgy megcsinálni, hogy a tatárjárás legfontosabb kulcsfogalmai szerepeljenek rajta, lehetőség szerint kiemelve a legfontosabb elemeket. A tanulóknak első körben ki kell írniuk az ábrán található legfontosabb személyeket, fogalmakat, helyszíneket, ok-okozati összefüggéseket. Mivel a témáról már tanultak általános iskolában, így az ábra mankóként szolgálhat ismereteik felelevenítésére: szánjunk rá néhány percet, hogy a tanulók megoszthassák egymással tudásukat. Miután ezzel megvolnánk kérhetjük őket, hogy olvassák el a tankönyv ide vonatkozó fejezetét egyszer, majd tankönyvük becsukása után a szófelhő alapján próbálják meg rekonstruálni az eseményeket és azt valaki prezentálja társai előtt. A többi diák eközben összevetheti saját sorrendjével és az esetleges hibákat együtt ki lehet javítani. Ezt követően tanárként mi is felvázolhatjuk a legfontosabb állomásait történelmünk e sötét korszakának, hogy biztosan rögzüljön a diákok fejében. Én személy szerint attól sem zárkózom el, hogy az alábbi ábra felelés, vagy akár dolgozat alkalmával is a diákok segítségére legyen, hiszen az események komplex átlátása sokkal fontosabb, mint az egyes lexikális elemek bemagoltatása. 

"Most rabló mongol nyilát zúgattad felettünk..."

2) 

Történelem óra - 9. osztály - Görög-római hitvilág

A diákoknak az a feladatuk, hogy 4-5 fős csoportokban készítsenek egy szófelhőt a Togullal a legfontosabb görög illetve római istenek jellemzőivel, tulajdonságaival, életeseményeivel, azt nyomtassák ki és hozzák magukkal órára, ahol a csoportok elcserélik egymással szófelhőiket és megpróbálják egymáséit megfejteni, jellemezni. Fontos, hogy átlátható, egyértelmű és releváns dolgok kerüljenek a szófelhőkre. Felajánlhatjuk, hogy a legjobban sikerült felhőt használhatják a következő dolgozat alkalmával. 

3)

Földrajz óra - 10. osztály - Földrajzi övezetesség, éghajlat

A diákok kiválasztva egy-egy éghajlati övet készítenek otthon egy szófelhőt az adott övre vonatkozó legfontosabb fogalmakból, élőlényekből stb. Névtelen (anonim) kiállítást rendezhetünk belőlük az osztály előtt, a diákok szavazhatnak az egyes képekről s a legjobban sikerült(ek) jutalomban részesül(nek). 

Segítség a földrajzi övezetességhez

4)

Földrajz óra - 9. osztály - vízburok

Mielőtt belevágnánk a témakör megtanulásába szánhatunk rá kb. 20 percet, hogy a diákok az előzetes tudásukból illetve asszociációikból kigyűjtött fogalmakat, formákat stb. az órán közösen egy szófelhővé gyúrjuk. A tanár csak figyel az elhangzott fogalmakra és beírja azokat a táblázatba, s mikor úgy látja, hogy nem érkezik több ötlet, akkor a kivetítőn keresztül együtt megcsinálhatjuk, majd megtekinthetjük az elkészült felhőt. A szófelhőt felhasználhatjuk, építhetünk rá a tananyag elsajátítása során, illetve nagyjából tükrözi a diákok előzetes tudását a témával kapcsolatban. 

Pinterest - egy közösségi könyvjelző

https://hu.pinterest.com/

Az amerikai közösségi képmegosztó weboldalt, a Pintestet 2010-ben alapították. Az oldal lehetővé teszi, hogy a világ különböző pontjain élő emberek megoszthassák az általuk fontosnak vélt képeket egymással. Az alábbiakban a portál néhány lehetséges felhasználási módját mutatom be a történelem-, illetve a földrajzóra keretein belül saját ötleteim alapján.

1)
Történelem óra - 11. osztály - Az I. világháború 
A feladat a következő: a diákok 4-5 fős csoportokba rendeződve hozzanak létre 1-1 táblát "Antant" illetve "Központi hatalmak" névvel, majd válogassanak a portálon fellelhető képek közül és "pineljék" azokat a megfelelő táblára. A csoportoknak eltérő szempontokat is megadhatunk, amik szerint a képeket rendezhetik, például az egyik csoport a Központi hatalmak étkezési szokásait, míg egy másik a Központi hatalmak és a keleti front viszonyát, egy harmadik pedig az I. világháború alatti öltözködést vizsgálhatja meg. Fontos, hogy csak a témához kapcsolódó képeket mentsenek a táblákra, úgy hogy azt 5-10 percben prezentálni is tudják társaik előtt, releváns indoklással.

2) 

Földrajz óra - 10. osztály - Világvárosok 

Tíz világváros koordinátáját megadjuk a diákoknak, amit le kell olvasniuk a térképről (akár Google Earth, akár egy hétköznapi atlasz segítségével), majd miután sikeresen megtalálták az adott városokat, mindegyikről "pinelniük" kell az egyes városokban megtalálható épületekről,  kulturális vonásokról stb. egy képet s jellemezniük kell azokat néhány mondatban a kép címében. 

Példa: 

1. város: é. sz. 59° 19′  k. h. 18° 04′

2. város: é. sz. 52° 23′  k. h. 4° 54′

3. város: é. sz. 40° 25'  ny. h. 3° 41′

stb. 

3)

Földrajz vagy történelem óra - 10. vagy 12. osztály - Globális környezeti problémák

Mivel mindkét tantárgyban érettségi témakörként szerepel a téma, így mindkét tantárgy keretein belül foglalkozhatunk vele, sőt foglalkoznunk kell vele. Az osztályt 4-5 fős csoportokra osztjuk, majd mindenkinek kijelölünk egy-egy problémát, amiről táblát kell készíteniük és amire képeket kell "pinelniük". Ilyenek lehetnek például: levegőszennyezés, édesvízhiány, csökkenő biodiverzitás, erdőirtás, elsivatagosodás, éghajlatváltozás, felmelegedés stb. 

A táblák ne csak a témákhoz kapcsolódó képeket jelenítsenek meg, hanem ide vonatkozó ötleteket is tartalmazzanak, hogy miként lehetne a fent nevezett problémák ellen tenni valamit! A legjobb ötleteket valósítsuk is meg a diákokkal s tegyünk együtt az élhető Földért!

Tanítási filozófiáim

Ez a bejegyzés utoljára 2017-ben frissült; az itt megfogalmazottak azt tükrözik, ahogyan az egyetemi éveim alatt gondolkodtam a tanári pályáról.

Számomra az egyik legjobb érzés az, amikor látom, hogy egy diák megérti az általam elmagyarázott történelmi eseményt, földrajzi folyamatot, s azt úgy elsajátítja, hogy nem csak az érettségiig marad meg emlékezetében, hanem azután is egész életében vele lesz és mindennapjaiban is tudja azt használni. 

Tanítási filozófiáim alappillérét mindig is az a gondolat képezte, hogy olyan tudást adjunk át tanítványainknak, amit egész életükben, a mindennapjaikban is hasznosítani tudnak. Ne csupán a következő dolgozatra tanuljanak meg bizonyos fogalmakat, évszámokat, hanem azután is emlékezzenek rá. Sőt, ne csupán évszámokat illetve fogalmakat tudjanak visszaadni, hanem gondolkodjanak az egyes problémákon s alakítsanak ki saját véleményt azokkal kapcsolatban. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a diákokban már korán kialakuljon az, hogy igenis számít a véleményük, amit bármikor elmondhatnak, hiszen minden egyes része Földünknek, minden valaha a történelemben bekövetkezett esemény sok-sok szempontokból vizsgálható sőt, elengedhetetlen, hogy azokat meg is vizsgáljuk. Azt gondolom, hogy az általam tanított tantárgyak - földrajz és történelem - kiváló táptalajt nyújtanak ahhoz, hogy a fent említett gondolkodásmódot kialakítsuk. E két tárgy véleményem szerint képes olyan alaptudást adni, melyek elengedhetetlen részét képezik modern világunk mindennapjainak. 

De mégis mi az oka annak, hogy a mai pedagógusok jelentős hányada nem lát tovább az érettségin és nem célja a gyerekek életre való nevelése? Valószínűleg (s ez a pozitívabb hozzáállás) az időhiány. Sajnos a történelemben napról-napra nő a megtanítandó ismeretanyag (pl. munkaügyi ismeretek) s ezzel párhuzamosan az erre adott óraszám nem növekszik. A földrajzban is megfigyelhető ugyanez a növekedés, csakhogy ott a tantárgyra fordítható óraszámokat csökkentik drasztikusan minden új NAT alkalmával. Egyszerűen már a tananyagra is alig jut idő, nemhogy a készség- és személyiségfejlesztésre. A mai tanároknak rettentően feszített tempóban kell haladniuk, hogy a tananyag végére érjenek, s nyugodtan kijelenthessék, hogy ők mindent megtettek azért, hogy diákjaik leérettségizzenek. Mindemellett én azt gondolom, hogy ennek nem szabad mentségnek lennie arra, hogy miért nem vértezzük fel a tanulókat olyan tudással, valamint készségekkel és képességekkel, amik hatékonyak és időtállók. Azt gondolom, hogy a tanári pálya nagyon nehéz, s tényleg csak az induljon el ezen az úton, aki tudja vállalni, hogy jelentős plusz energiát fektet bele abba, hogy diákjai a lehetőségekhez képest a maximumot hozzák ki magukból. Nem lehet örökké arra hivatkozni, hogy kevés az idő, kevés a fizetés, kicsi a szakma megbecsültsége! Tenni kell ellene! Mert, ha egy generáció képes arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket a megfelelő úton, akkor az a későbbi generációk hozzáállásában, világnézetében is feltétlenül megjelenik. Csakhogy mindehhez idő és türelem kell.

Talán a fentiekből is kirajzolódik, hogy elsősorban az általam vallott tanulás- és tanításelmélet a konstruktivizmus. Vallom, hogy a tanárnak együttműködő társnak, partnernek kell lennie a tanulási folyamatban, amelyben a legnagyobb hangsúly a diákokon kell, hogy legyen. Az ide kapcsolódó kulcsszavak közül hozzám a probléma-alapú tanulás, a projektmódszer, illetve a felfedező tanulás eszméi állnak közel. A válasz egyszerű: ezekkel a módszerekkel kiválóan lehet vegyíteni a drámapedagógia eszköztárát. Azt gondolom, hogy azáltal, hogy a diák egy adott helyzetben éli át a különféle eseményeket, sokkal jobban megragad benne, mintha a tankönyvből olvasná, hiszen úgy kell gondolkodnia, úgy kell döntéseket hoznia, ahogyan azt az adott korban szereplő emberek is tették volna az adott szituációban. Egy példa: földrajzból a különféle környezeti haváriákról beszélünk s a diákoknak tudósítaniuk kell egy hurrikán-sújtotta helyszínről. Itt nem csupán empátiagyakorlat van, melyben átélhetik a szituációt (jobban belegondolhatnak abba, hogy milyen lehet akkor és ott lenni) hanem az IKT-adta lehetőségekkel projektfeladatokat is építhetünk erre. Például mindezt csinálják meg úgy, mintha valóban valamelyik hírműsor egy híre lenne, vegyék kamerára, vágják meg, csinálják meg a hátteret, interjúvoljanak meg személyeket stb. Itt az a jó, hogy az ötletek tárháza kimeríthetetlen. S valószínűleg egy ilyen projektben mindenki megtalálja a hozzá legjobban illő feladatokat, ezért örömmel tudja kivenni részét a munkából. Ezeket természetesen valahogyan meg kell alapoznunk, így szükség lehet a kognitivista pedagógia eszközeire is, melyek közül a motivációt, gyakorlást, valamint a problémahelyzetek prezentálását emelném ki.

A tanulási környezetnek olyannak kell lennie, ami elősegíti a tanulást, fontosnak tartom, hogy ne az alá-fölé rendeltségi viszonyon legyen a hangsúly, hanem a diákok partnerként tekintsenek ránk. Csak olyan környezetben lehet eredményes munkát folytatni, ahol oldott a légkör, odafigyelünk a másikra és mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, valamint figyelembe van véve a diákok sokszínűsége, s építve van erre. Mindehhez kulcsfogalom a motiváció. Ha a diákok motiválva vannak, akkor az alkotói közeg rendkívül produktív tud lenni. Itt nem feltétlenül kézzel fogható eszközökre kell gondolni, hanem egymás megbecsülésére, valamint arra, hogy lássák az értelmét annak, amit csinálnak: hiszen a diákok egymást motiválják a legjobban. A tanulási környezet fontos eleme lehet a különféle technológiák alkalmazása a tanulási folyamatokban. A technológia akkor segíti a tanulást, ha annak használatát a pedagógusok megfelelően elsajátítják, és úgy integrálják a nevelési-oktatási folyamatokba, hogy az valóban hasznos legyen a diák fejlődése szempontjából. Fölöslegesen ne szerezzünk be elektronikus táblát, ha az csak a ppt-k kivetítésére szolgál.

Motiváló értékelés. Szerintem e két fogalomnak feltétlenül kapcsolódnia kell egymáshoz. Az értékelés során elsősorban a pozitív elemeket kell kihangsúlyozni. A pedagógusoknak időt kell rá szánniuk, hogy ne csak szimpla érdemjegyekkel osztályozzanak (hiszen az viszonylag könnyű), hanem szövegesen is értékeljék a diákok teljesítményét akár szóban, akár írásban. Fontos tényező, hogy ne egymáshoz viszonyítsuk a diákokat, hanem önmagukhoz: úgy értékeljük a jelenlegi teljesítményüket hogy figyelembe vesszük a korábbiakat is, tehát azt nézzük, hogy az egyes tanulók mennyit fejlődtek saját magukhoz képest. Sajnos még nem hagyhatjuk el a szummatív értékelést sem, hiszen a jelenlegi keretek között annak van a legnagyobb jelentősége a továbbtanulás szempontjából.