Az Országos Kéktúra útvonal egy részének bejárása digitális eszközökkel – Túra a Kéken

Mostani bejegyzésem az egyik hobbim, mégpedig a túrázást próbálja összekötni a "tanári mesterséggel". A feladat egy szemináriumomra készült, s gondoltam megosztom itt veletek, ezzel is népszerűsítve nemcsak a kéktúrát, hanem a különféle modern geoinformatikai eszközök használatát, melyek egyre nagyobb szerepet töltenek be életünkben. Elég itt csak az online térképekre (pl. Google Maps, Google Earth) gondolni, amiket manapság egyre többen használnak, ami nem is csoda, hiszen sokkal gyorsabban juthatunk velük/rajtuk információkhoz, mint egy-egy hagyományos, papíralapú térkép segítségével. Ráadásul ezeket nem kell megvenni, nem kopnak el, nem szakadnak el és (lévén, hogy az okostelefonok egyre szélesebb körben népszerűek) mindig kéznél vannak. 

A feladatom is ezen online térképekre helyezi a hangsúlyt, valamint a térképészetben használt jelkulcsot igyekszik jobban megismertetni a diákokkal, úgy hogy közben Magyarország legnépszerűbb túraútvonalán, az Országos Kéktúrán tesznek virtuális kirándulást.

A feladatot ide kattintva érheted el.

A Kéktúrát 2016 szeptemberében kezdtük el barátnőmmel s lelkesedésünk azóta is töretlen. Az eddig megismert szakaszok nem esnek túlzottan nehéz kategóriába, így ezekre akár diákjainkat is elvihetjük egy-egy hétvége alkalmával, hiszen a rajtuk való túrázás nem vesz el egy napot sem. Kezdésnek a 14. szakaszt (Hűvösvölgy - Rozália téglagyár, 14,2 km) javaslom, hiszen bejárása nem vesz el 4-5 óránál többet, ugyanakkor annál nagyobb élményt tud nyújtani, méghozzá úgy, hogy nem is kell messzire menni Budapest belvárosától. Fontosnak tartom, hogy amikor alkalmunk van rá, vigyük ki tanulóinkat a természetbe! Ezek a túraútvonalak amellett, hogy kiválóan alkalmasak a természetben előforduló fogalmak (pl. kőzetek), természeti jelenségek, folyamatok bemutatására, remek közösségépítő hatásuk is van s ezzel párhuzamosan mi, tanárok is jobban megismerhetjük tanítványainkat. A természetben tett kirándulások véleményem szerint fontos részét kell, hogy képezzék a köznevelési rendszernek, hiszen  azok a dolgok, amiket steril körülmények között az osztályteremben megismerünk, korántsem jelentenek akkora élményt, mintha azt saját szemünkkel látnánk (gondolok itt például az állatok, növények természetes élőhelyére, a kőzetek aprózódására, mállására, vagy éppen a domborzat megfigyelésére). S nem utolsó sorban a túra során fejlődik a diákok tájékozódó- és térképolvasó/értelmező képessége is.

UPDATE: A feladatot gyakorlatban is kipróbáltam három kilencedikes osztállyal. Érdemes a feladatlapra egy gyakorlati órát szánni a A Föld kozmikus környezete és életterünk ábrázolása c. témakör (9. évfolyam) végéhez közeledve. A feladatlapot kinyomtattam minden csoportnak egy-egy példányban, így a diákok azon tudtak dolgozni. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél képeket stb. kellett beilleszteniük, a diákoknak el kellett küldeniük az email címemre a talált képeket, így e feladatokat sem kellett kihagyni.
Érdemes a kéktúra térképét kivetíteni projektor segítségével, hiszen a diákok olyankor oda tudnak menni és nagy felbontásban is tudják azt használni, nem csak telefonjaik képernyőjén. Ez a gyakorlatban is bevált, a csoportok felváltva keresték fel a kivetítőt. 

A Kéktúra hivatalos oldala: http://kektura.hu 

Túrára fel!

A kép forrása.

Stratégiai tervezés a lakóhelyen - szituációs játék

A szituációs játékról

A „stratégiai tervezés a lakóhelyen” témát szituációs játék keretein belül kellett bemutatnom az egyik módszertanos szemináriumom során. Szinte minden ember került már élete során váratlan helyzetbe. Ilyenkor az emberek vagy pánikba esnek és leblokkolnak, vagy ügyesen kivágják magukat. Célom az, hogy a diákok, akiket tanítok, az utóbbit sajátítsák el és bármilyen szituációban megállják helyüket. Ez ugyan főleg az improvizáció leírása volt, ám úgy gondolom, hogy rengeteg szituációban van az, hogy az embereknek rendkívül hirtelen kell cselekedniük, dönteniük, s ami még nehezebb: mindezt helyesen tenniük. A szituációs játék nem más, mint egy tanítási környezetben a valóság leképezésére, hétköznapi élethelyzetek megjelenítésére használható drámapedagógiai módszer, aminek véleményem szerint része lehet (és sok esetben része is) az improvizáció. A szituációs játék lehet szerepjáték is, azaz kérhetjük a diákokat, hogy más emberek bőrébe bújva jelenítsék meg az adott szituációt, ám opció az is, hogy saját magukat jelenítik meg. Ennek – s ezzel együtt minden – drámapedagógiai módszernek alapvető célja, hogy a diákok motiválódjanak, s kreatív módon sajátítsák el az ismeretanyagot, oly módon, hogy közben fejlődik a beszédkészségük, a beleélő-, a döntési-, és a megjelenítő képességük. Mindezt azért mondom el, mert a szituációs játékokban mindezekre szükség van. 

A feladatot ide kattintva érheted el. 

Metodikai értékelés, kitűzött célok

A legfontosabb célom az egész feladattal az, hogy a diákokban tudatosuljon, hogy egy-egy döntés meghozatalát – jó esetben – komoly előkészületek előzik meg, s rendkívül sok tényezőt kell figyelembe venni, ami befolyásolhatja a végkimenetelt. Mivel a feladat sajátossága, hogy egészen abszurd helyzetek is kialakulhatnak (pl. Budapest belvárosában egy vízerőmű építése stb.), így a diákok nem csak „sablonproblémákkal” találkozhatnak, hanem kissé szabadjára engedhetik a fantáziájukat. Hiszen végeredményben mindkét oldalon találhatunk érveket akár a budapesti vízerőmű esetében is…
A diákok – ha csak rövid ideig is – más emberek szerepébe bújva értékelhetik a problémákat, végiggondolva azt, hogy ez milyen hatással lesz majd az életükre. Természetesen nem kell ragaszkodni a kitalált karakterekhez, hiszen az már a szerepjáték irányába viszi a szituációt, ám véleményem szerint ezzel izgalmasabbá tehető az egész feladat. Ne csüggedjünk, ha a fenti feladat két tanórát is elvesz az időnkből, hiszen ez egy olyan komplex téma, ami ismétlésnek is jó lehet, ugyanis olyan (korábban tanult) fogalmak, folyamatok is előkerülnek, amik nem feltétlenül kapcsolódnak szorosan minden stratégiai tervezéshez (lásd szikesedés, vízerőmű, szemétlerakó hely stb). Azzal, hogy a diákok nem előre megírt szituációkat kapnak, hanem van a játékban „szerencsefaktor”, érdekesebbé, izgalmasabbá válhat szemükben a feladat.

Podcast - A tatárjárás és a muhi csata

A muhi csata emlékműve

Mostani blogbejegyzésem a podcastokkal foglalkozik, ugyanis azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk egy ilyen hanganyagot és azt építsük be valahogyan egy tanórába. Igazából mi ezt már meg is tettük egy mikrotanítás keretein belül, ahol a podcastunk nagy sikert aratott. Mielőtt azonban belevágnék, itt van maga a podcast:

A feladatot egy nagyon jó barátommal, szaktársammal, Molnár Tamással közösen oldottuk meg, felbuzdulva a korábbi közös munkánk eredményén. Elsősorban a muhi csatával foglalkoztunk, azt próbáltuk egy beszélgetésbe beágyazni, s ezt a beszélgetést felhasználva tevékenykedtetni a diákokat. A témára azért esett a választásunk, mert mindkettőnk egyik kedvenc kora a középkor, s mivel a tatárjárás és annak eseményei fajsúlyosan szerepelnek mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi követelményrendszerben, így a téma feldolgozása véleményünk szerint kifejezetten szerencsés.

A podcast előkészítése s maga a munka nem volt túlzottan bonyolult. Egyik délután Tomi átjött hozzám a  kollégiumba, ahol laptop elé ülve megírtuk a szöveg vázát, majd azt alakítottuk, formáltuk saját szájízünkre. Miután ezzel megvoltunk összepróbáltuk a szöveget, megpróbáltuk spontánná tenni s felvettük a nyers verziókat. A zenét nem alávágással oldottuk meg, hanem azt is felvettük a beszéddel együtt. A videó megszerkesztéséhez a Windows Movie Maker-t használtuk. A feladat során nagyon jól éreztük magunkat, jókat nevettünk a bakikon.

A feladat során megtanultam azt, hogy hogyan kell úgy beszélni, hogy az a diákok számára is érthető legyen, ugyanis nem mindegy, hogy egy ilyen történelmi eseményt hogyan mondunk el nekik, hogyan dolgozunk fel velük. Mivel már ez bemutatásra került s láttuk ennek megvalósulását élesben, így tudom, hogy nem alkottunk rossz produktumot, hiszen a rajzok alapján (amiket készítettek a csatáról), az tükröződik vissza, hogy közérthetően fogalmaztunk. A kommunikációs kompetenciánkat tehát mindenképpen fejlesztette a feladat.

Példa a podcast alkalmazására:

Tantárgy: Történelem és állampolgári ismeretek 

Célcsoport, korosztály, létszám: 9. évfolyam, 14-15 éves diákok, létszámfüggetlen
Munkaforma: csoportmunka
Elsajátítandó tananyag: 

• A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
• Fogalmak, adatok: őshaza, kun, szerviensek, hiteles helyek, familiaritás, hospesek, nádor, II. András, IV. Béla, Vereckei-hágó, Muhi, Buda, 1235-1270, 1241-42.

Fejlesztendő tanulói kompetenciák: 

• Digitális kompetencia; Szociális és állampolgári kompetencia; Hatékony, önálló tanulás; 
• Információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése. Tanultak felhasználása új feladathelyzetben.
• Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések megfogalmazása a cselekedeteinek mozgatórugóiról (pl. IV. Béla tatárjárást követő politikája)
• Tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen.
• Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. a tatárjárás, muhi csata)

Feladatkiírás, teendők:
Figyelmesen hallgassátok meg az alábbi beszélgetést, mely a tatárjárásról, a Muhi csatáról, valamint IV. Béláról fog szólni! Különösen figyeljetek a csata leírására, a csata helyszíni adottságaira, illetve a két sereg felállására, mozgásaira. Feladatotok a hanganyag meghallgatása után folyamatábra rajzolása Microsoft Paint (vagy egyéb online vagy offline alkalmazás) segítségével, ahol a két sereg táborait, azok felállását, valamint mozgásait jelölitek, illetve a csata természetföldrajzi környezetét is megrajzoljátok. A rajzokat küldjétek el nekem emailben, s a kivetítéssel párhuzamosan prezentáljátok azt osztálytársaitok előtt!

Értékelési szempontok:
A feladatra maximum 25 pont adható,  mely a következő elemekből tevődik össze:

1. Kreativitás, összhatás (pl. a csata színesen, ötletesen van megrajzolva, az azon szereplő ábrák alaposan kidolgozottak) - 4 pont
2. A tartalom minősége (pl. a rajz valóban az elhangzottakra épít, s azon ténylegesen a muhi csata jelenik meg a valós történelmi eseményeket visszaadva) - 8 pont
3. Kötelező formai elemek: (pl. a rajzon szerepel IV. Béla, a szekérvárak, a magyarok és a tatárok, a Sajó folyó, a gázló, stb.) - 10 pont
4. Határidő, bemutató (pl. a feladat időben elkészül és bemutatásra kerül, annak prezentálása alapos) - 3 pont