Az Országos Kéktúra útvonal egy részének bejárása digitális eszközökkel – Túra a Kéken

Mostani bejegyzésem az egyik hobbim, mégpedig a túrázást próbálja összekötni a "tanári mesterséggel". A feladat egy szemináriumomra készült, s gondoltam megosztom itt veletek, ezzel is népszerűsítve nemcsak a kéktúrát, hanem a különféle modern geoinformatikai eszközök használatát, melyek egyre nagyobb szerepet töltenek be életünkben. Elég itt csak az online térképekre (pl. Google Maps, Google Earth) gondolni, amiket manapság egyre többen használnak, ami nem is csoda, hiszen sokkal gyorsabban juthatunk velük/rajtuk információkhoz, mint egy-egy hagyományos, papíralapú térkép segítségével. Ráadásul ezeket nem kell megvenni, nem kopnak el, nem szakadnak el és (lévén, hogy az okostelefonok egyre szélesebb körben népszerűek) mindig kéznél vannak. 

A feladatom is ezen online térképekre helyezi a hangsúlyt, valamint a térképészetben használt jelkulcsot igyekszik jobban megismertetni a diákokkal, úgy hogy közben Magyarország legnépszerűbb túraútvonalán, az Országos Kéktúrán tesznek virtuális kirándulást.

A feladatot ide kattintva érheted el.

A Kéktúrát 2016 szeptemberében kezdtük el barátnőmmel s lelkesedésünk azóta is töretlen. Az eddig megismert szakaszok nem esnek túlzottan nehéz kategóriába, így ezekre akár diákjainkat is elvihetjük egy-egy hétvége alkalmával, hiszen a rajtuk való túrázás nem vesz el egy napot sem. Kezdésnek a 14. szakaszt (Hűvösvölgy - Rozália téglagyár, 14,2 km) javaslom, hiszen bejárása nem vesz el 4-5 óránál többet, ugyanakkor annál nagyobb élményt tud nyújtani, méghozzá úgy, hogy nem is kell messzire menni Budapest belvárosától. Fontosnak tartom, hogy amikor alkalmunk van rá, vigyük ki tanulóinkat a természetbe! Ezek a túraútvonalak amellett, hogy kiválóan alkalmasak a természetben előforduló fogalmak (pl. kőzetek), természeti jelenségek, folyamatok bemutatására, remek közösségépítő hatásuk is van s ezzel párhuzamosan mi, tanárok is jobban megismerhetjük tanítványainkat. A természetben tett kirándulások véleményem szerint fontos részét kell, hogy képezzék a köznevelési rendszernek, hiszen  azok a dolgok, amiket steril körülmények között az osztályteremben megismerünk, korántsem jelentenek akkora élményt, mintha azt saját szemünkkel látnánk (gondolok itt például az állatok, növények természetes élőhelyére, a kőzetek aprózódására, mállására, vagy éppen a domborzat megfigyelésére). S nem utolsó sorban a túra során fejlődik a diákok tájékozódó- és térképolvasó/értelmező képessége is.

UPDATE: A feladatot gyakorlatban is kipróbáltam három kilencedikes osztállyal. Érdemes a feladatlapra egy gyakorlati órát szánni a A Föld kozmikus környezete és életterünk ábrázolása c. témakör (9. évfolyam) végéhez közeledve. A feladatlapot kinyomtattam minden csoportnak egy-egy példányban, így a diákok azon tudtak dolgozni. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél képeket stb. kellett beilleszteniük, a diákoknak el kellett küldeniük az email címemre a talált képeket, így e feladatokat sem kellett kihagyni.
Érdemes a kéktúra térképét kivetíteni projektor segítségével, hiszen a diákok olyankor oda tudnak menni és nagy felbontásban is tudják azt használni, nem csak telefonjaik képernyőjén. Ez a gyakorlatban is bevált, a csoportok felváltva keresték fel a kivetítőt. 

A Kéktúra hivatalos oldala: http://kektura.hu 

Túrára fel!

A kép forrása.