Magyarország a II. világháborúban – disputa

Évfolyam: 11–12.

Munkaforma: csoportmunka – 5–6 fős csoportok

A feladatot összefoglaláshoz, az eddig tanultak rendszerezéséhez, illetve új téma felvezetéséhez javaslom

Időkeret: 2x45 perc

Az alábbi, II. világháborúval kapcsolatos feladatot két gimnáziumi végzős osztályban is kipróbáltam az elmúlt héten. A feladat lényege, hogy a tanulócsoportoknak kell a rendelkezésre álló „szigorúan bizalmas” források alapján döntést hozniuk azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak az adott pillanatban (1941. június 26-án, a Kassa városát ért bombatámadás után) be kell-e lépnie a II. világháborúba. 

Feladatleírás: a tanulók hozzanak létre hat, 5–6 főből álló csoportot. Ezt követően minden csoport kap egy-egy sárga színű, „szigorúan bizalmas” mappát, amelyben korabeli, a téma megértését segítő források találhatóak. Ezek figyelmes elolvasását követően a csoportoknak állást kell foglalniuk a háborúba történő belépéssel kapcsolatban, amit fel is kell jegyezniük a dokumentum végén, s döntésüket érvekkel is alá kell támasztaniuk. Erre 45 percük van. A döntést követően a hat mappát beszedjük, és az egyes csoportok álláspontja alapján (belépjünk a háborúba/ne lépjünk be a háborúba) két részre osztjuk az osztályt: az egyik a terem egyik oldalában, a másik pedig a másik oldalában foglal helyet. Ekkor kezdődik a moderált vita (disputa) a két oldal között, először az egyik oldalról fejti ki valaki az álláspontját maximum 1 percben, amire a másik oldalról reagálhatnak a tanulók - szintén maximum 1 percben. Ez addig folytatódik, amíg az adott elhangzott érvvel kapcsolatban már nincs új észrevétel, ezt követően pedig újból behozható egy új érv. A vita akkor ér véget, amikor már elfogytak az érvek mindkét oldalon. Fontos, hogy a vita közben a résztvevők bármikor átülhetnek a másik oldalra, ha úgy érzik, hogy meggyőzték őket a túloldalról. 

Természetesen, a források köre kibővíthető, ugyanakkor reálisan ennyi forrás feldolgozása fér bele 45 percbe. Izgalmas lehet, ha a vita – előzetes felkészülést követő – vezetésére és moderálására két diákot kérünk fel. 

Részlet a tanulóknak kiadott dokumentumból

A disputa a vitamódszer szigorú forgatókönyv és társalgási szabályok közé szorított változata. A módszernek csak alapos tartalmi ismeretek birtokában van értelme, ezért alapos előzetes felkészülés szükséges. Nagy csoportok esetén nem tud mindenki megszólalni, ám mindenki érdeke, hogy nagyon figyeljen az elhangzottakra, azt akár le is jegyezze, hiszen az állítóknak a cáfolók, a cáfolóknak pedig az állítók érveire kell reagálniuk, és a végén vitazáró beszédben tömören és frappánsan (maximum 1-1 percben) össze kell foglalni az álláspontjukat. A disputa célja a vitatkozási képesség fejlesztése (Makádi, 2020). 

A tanulóknak kiadható segédanyag (pdf):

Források: a feladat elkészítéséhez leginkább a 2020-as NAT alapján készült tankönyveket, valamint érettségi feladatokat használtam. 

Kráterszelet

Itt a tanév eleje, az első földrajzórát pedig feldobhatja egy régi, ám annál finomabb sütemény, a kráterszelet (néhányan boci szeletként is ismerik, ám annak csak távolabbról van köze a földrajzhoz). Többféle recept is ismert, én a családom egyik régi, szinte már elfoszlott, kézzel írt receptkönyvéből inspirálódtam. 

De mi is az a kráter? A kráter szabályos, kerek bemélyedés a szilárd felszínű égitest felszínén. A vulkáni kráter a magmacsatorna tölcsérré kiszélesedő torka, amit a mélyből felszínre törő anyag tágít, a kifolyó, megmerevedő láva pedig magasít. A becsapódási kráter a szilárd égitesteken kozmikus testek (pl. meteoroid, üstökös, kisbolygó) által létrehozott mélyedés (Forrás: GeoGo!) Ebből látható, hogy a kráterszelethez egy problémafelvetés kapcsolódhat, ugyanis az hibás analógián alapszik: a sütemény állítólag azért kapta ezt a nevet, mert sütés során „pudingkráterek” keletkeznek abban a kráter fogalmához kapcsolódó képzetzavar (a kráter mint kitöltött felszínalatti üreg) következtében (Makádi  2021). Erre mindenképpen hívjuk fel a tanulók figyelmét! Ezt követően érdemes közösen ötletelni azon, hogy milyen egyéb névvel illethetnénk ezt a finomságot: magma süti? holdkráter-szelet? ízletes krátermező? A sütemény elfogyasztása közben gondoljuk végig, hogy ezek miért lehetnek jó, illetve rossz nevek, miben jó, illetve miben hibás az egyes elnevezések esetében az analógia, amin alapulnak!

Kráterszelet recept: 

A kráterekhez - a pudingot kifőzzük a pudingpor csomagolásán javasolt módon:

• 2 csomag puncs pudingpor 
• 7 dl tej 
• piros ételfesték
• (én ebbe nem teszek cukrot)

A tésztához:

• 5 tojás sárgája
• 25 dkg kristálycukor
• 2 evőkanál kakaópor
• 1 csomag sütőpor
• 1 dl tej
• 1 dl olaj

A fenti összetevőket habosra keverjük, majd hozzáadjuk a következőket:

• 25 dkg liszt
• 5 tojásfehérje habbá verve

Az elkészült tésztát egy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, belecsapkodjuk a kihűlt pudingot, majd 30 percre 180 °C-ra melegített sütőbe tesszük. A 30. percben tűpróbát végzünk, s ha nem ragad rá a tészta, kivesszük, hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük. 

Jó étvágyat kívánok! 

További kéregföldrajzzal kapcsolatos receptekért ajánlom a következő cikket: 

https://geometodika.hu/keregfoldrajzi-modellek-a-konyhabol/ 

A Párizs környéki békék - Deck.Toys

A kép forrása.

Ebben a játékban a Párizs környéki békéket1 ismerhetik meg a tanulók változatos feladatokon keresztül. A tanulók hat szobán sétálhatnak végig, amelyek az egyes vesztes országokkal (Németország, Ausztria, Bulgária, Magyarország, Törökország) kötött szerződésekbe nyújtanak betekintést, illetve a békekonferenciát mutatják be általánosságban. A továbbhaladás feltétele a feladatok teljesítése, illetve a jelszavak, kulcsok megadása, valamint megtalálása. A feladat elkészítéséhez tankönyvi szövegeket, érettségi feladatokat, karikatúrákat, illetve egyéb internetes forrásokat használtam. A kollégák számára megoldókulcsot is készítettem, amelyben kigyűjtöttem az egyes feladatokhoz kapcsolódó helyes válaszokat.

 

A játék START mezője

A Deck.Toys nevű internetes felületet nem először használom már arra, hogy egy adott témát játékosan dolgozzunk fel a tanulókkal. A felületen különböző feladatokat, illetve játékokat készíthetünk a tanulóknak, létrehozhatunk tanulási utakat (ösvényeket), útjelző táblákat, állomásokat, amelyekre képeket, szövegeket, videókat, dokumentumokat helyezhetünk el a tanulók számára. Ezekhez izgalmas feladatokat készíthetünk, pl. igaz-hamis, feleletválasztós vagy rövid választ igénylő feladatokat, ám feltöltethetünk a tanulókkal képeket, hangfájlokat, vagy puzzle-t is készíthetünk számukra. A felületen lehetőség van keresztrejtvényt vagy szópárosító feladatot alkotni, illetve más jellegű feladatokat is készíthetünk. A tanulók (pl. arany-, ezüst- vagy bronz) kulcsokat gyűjthetnek, amelyek szükségesek a továbbhaladáshoz, bizonyos helyekre pedig csak jelkóddal (számmal, QR-kóddal stb.) léphetnek be. Ezek mind izgalmasabbá és változatosabbá teszik a játékot, amely során a tanulók pontokat kapnak a jó válaszokért cserébe: ezek folyamatosan összeadódnak, ami a tanulók és a tanárok számára is folyamatosan nyomon követhető. Az, hogy mi mennyi pontot érjen, tanárként mi tudjuk beállítani.

Példa egy feladatra. A piros mezőben szereplő számok azt mutatják, hogy eddig hány tanulói válasz érkezett. Ezekre kattintva láthatjuk, hogy egy-egy adott diák milyen válaszokat adott.

A játék online, tanárként folyamatosan nyomon követhetjük, hogy melyik tanulónk pontosan hol tart és hány pontot szerzett. Mindezt a tanári felületen tehetjük meg, a diákok pedig a tanulói felületen dolgozhatnak. A feladat tanórán és otthoni feladatként is elvégezhető, a tanulók könnyen megoldhatják a feladatokat telefonjaikon, ugyanakkor a feladat sok időt (akár 70-100 percet) vesz igénybe. 

A felületen regisztrációt követően lehet létrehozni ún. deck-eket (fedélzeteket), amelyeket tetszőlegesen formázhatunk, ugyanakkor sablonokból (Deck Gallery) is válogathatunk. Létrehozhatunk osztálytermeket is (egyelőre kettőt), amelyekhez hozzárendelhetjük a fedélzeteinket. A felület angolul van, kezdetben nehézséget jelentet annak kezelése, ám – mint a legtöbb hasonló felület esetében – idővel kiismerjük majd magunkat azon (ráadásul a felületen – angol nyelvű – segédlet is elérhető az egyes funkciókhoz).

A játék tanári nézetben. Jól látható, hogy melyik diákunk hol tart, mely feladatot csinálja éppen és hogy aktuálisan hány pontja van
 

A társasjáték tanári felülete – link (tanári regisztráció szükséges az oldalon)

A társasjáték tanulói felülete – link (a középső, Sign in as Guest Student gombra kattintva a feladat ki is próbálható tanuló nézetben, a tanulóknak nem kell regisztrálniuk). 

A felületről, annak működéséről korábban már itt is írtam: link.

---

[1] A trianoni békediktátum ebben a feladatban nem kerül részletesen feldolgozásra, azzal kapcsolatban csupán néhány alapvető információ található a feladatban. 

Környezeti szemléletformálás két eltérő környezeti adottsággal rendelkező budapesti gimnáziumban

 

Seres, Z., & Nagy, B. (2025). Környezeti szemléletformálás két eltérő környezeti adottsággal rendelkező budapesti gimnáziumban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 13(1), 143–160. DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.143.160

ABSZTRAKT 

A tanulmány célja bemutatni, hogy egy belvárosi környezetben, valamint egy budai zöldövezetben elhelyezkedő állami fenntartású középiskola közösségének milyen gyakorlati lehetőségei lehetnek a környezeti szemléletformálás területén. Jelen írásban konkrét példákon keresztül olyan jógyakorlatokat ismertetnek a szerzők, amelyek megvalósításához a legtöbb esetben csak kreativitásra és a környezeti nevelés iránti elkötelezettségre van szükség. A tanulmány szerzői az elmúlt évek során különböző, környezeti szemléletformáláshoz kapcsolódó iskolai programokat valósítottak meg a tanulók aktív bevonásával. Ilyenek voltak például a tanulók által készített infografikák és plakátok kihelyezése; madárodúk, etetők és itatók telepítése, valamint megfigyelése; iskolazöldítés (például magaságyások létesítése, faültetés, levéldísznövények szaporítása és gondozása); szemétszedés, illetve a szelektívhulladékgyűjtő-rendszer újragondolása. Különösen nagy hangsúlyt fektettek ezen a programok tanórai környezetbe való integrálására, amellyel sok száz tanulót mozgattak meg. A tanulmány célja a tapasztalatok, a fellelt támogató szervezetek, a felmerülő nehézségek, valamint az elért sikerek bemutatása.

KULCSSZAVAK 

fenntarthatóságra nevelés, környezeti nevelés, környezeti szemléletformálás, madárbarát iskola, Városmajori Gimnázium, Vörösmarty Mihály Gimnázium

FITT – Fiatal természettudományos tanár alkotói díj

Idén harmadik alkalommal vehettem át a Fiatal természettudományos tanár (FITT) alkotói díjat: nagyon megtisztelő, hogy  huszonhat pedagóguskollégámmal idén is a díjazottak között lehetek. "A díj célja, hogy elismerje és inspirálja azokat a harmincöt év alatti pedagógusokat, akik különleges tehetséggel és elhivatottsággal oktatják a természettudományokat, és innovatív pedagógiai módszerekkel járulnak hozzá a diákok tudományos szemléletének kialakításához." 

A díjról IDE kattintva olvashatsz részletesebben.

Az állampolgári ismeretek tantárgy kapcsolata a földrajz és a történelem tantárggyal

A kép forrása.

Seres, Z. (2024). Az állampolgári ismeretek tantárgy kapcsolata a földrajz és a történelem tantárggyal a társadalmi és a gazdasági folyamatok tanulása során. In. Tóth, P. & Hegyesi, D. (Szerk.), I. Imre Sándor Neveléstudományi Konferencia. Oktatás egy változó világban – Tanulmánykötet (pp. 83–89.). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műszaki Pedagógiai Tanszék. DOI: https://doi.org/10.3311/ISNK-113

A tanulmány a képre kattintva érhető el. 

ABSZTRAKT 

A földrajz és a történelem tantárgyak tanulása során megszerzett társadalmi és gazdasági jellegű tudáselemek az állampolgári ismeretek tantárgy keretében kiválóan szintetizálhatók. Bár a korábbi vonatkozó írások leginkább az állampolgári ismeretek és a történelem tantárgy közötti kapcsolatokat emelik ki, fontos hangsúlyozni, hogy a tantárgy számos témája (pl. demográfia, pénzügy, vállalkozások, környezet- és természetvédelem) szorosan kötődik a földrajzhoz is. Jelen tanulmány bemutatja a földrajz és a történelem tantárgynak az állampolgári ismeretek tantárggyal való kapcsolatát a köznevelési rendszerben, vázolja az állampolgári ismeretek tantárgy legfontosabb jellemzőit, valamint gyakorlati fókuszú ajánlásokat fogalmaz meg a tantárgy eredményes tanítása-tanulása érdekében. Emellett a szerző egy, a korábbi évek földrajz és történelem érettségi feladataiból készült gyűjtemény elkészítésével is segíti a tantárgyak tanítását.

KULCSSZAVAK 

állampolgári ismeretek, földrajz, történelem, interdiszciplináris tanítás, szintézis

A tanulmányhoz kapcsolódó feladatgyűjtemény IDE kattintva érhető el.